Feira, 2000. június 19-20.

A Lisszaboni Rendkívüli Csúcs

Az összefüggés

Megvalósítható Akcióterv

A politikai szándék szükségessége

Ennek érdekében az állam- és kormányfők felkérték a Tanácsot és a Bizottságot, hogy készítsenek el: “...egy átfogó eEurope Akciótervet ...az együttműködés nyitott módszerét használva, mely a nemzeti kezdeményezések benchmarking-jának és a Bizottság jelenlegi eEurope kezdeményezésének - a Munkahelyteremtés Stratégiája az Információs Társadalomban - összekapcsolásán alapszik.”

A felkérésre a Bizottság elkészítette ezt az Akciótervet.

Az eEurope-ot az Európai Bizottság indította el 1999 decemberében azzal a céllal, hogy on-line kapcsolatba hozza Európát, majd ezt kiegészítendő, 2000 januárjában a Bizottság közreadta a "Munkahelyteremtés Stratégiája az Információs Társadalomban" elnevezésű Közleményét. Az Átfogó Gazdaságpolitikai Program megfelelő gazdaságpolitikai környezetet nyúlt azzal, hogy hangsúlyozza a jól funkcionáló pénzügyi piacok és a versenyképes termékpiacok szükségességét az eredményes innováció érdekében.

Az Akcióterv meghatározza a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a Lisszaboni Csúcs által kitűzött célok megvalósuljanak. A tervezet európa-szintű érvénybeléptetésére kezdetben tíz területet jelölt ki az eEurope. A Lisszaboni Csúcs következtetései, a Bizottsághoz érkezett számos észrevétel, és az április 10-11-én Lisszabonban tartott információs és tudástársadalom témájú nem hivatalos Miniszteri Konferencián elhangzott Európai Parlament tagok és államfői reagálások alapján (ez utóbbira különös figyelmet fordítva) az Akcióterv szempontjából felülvizsgálták a fontos célterületet.

Az Akciótervet tekintve a fontos célterületet felülvizsgálták, figyelembe véve a Lisszaboni Csúcs következtetéseit és a számos észrevételt, melyet a Bizottság kapott, különös figyelmet fordítva az Európai Parlament és az államfők reagálásaira, melyek az április 10-11-én Lisszabonban tartott az információs és tudástársadalom témájú nem hivatalos Miniszteri Konferencián hangoztak el.

“A kockázati tőke a high-tech kis- és középvállalatok számára” című fejezet már benne foglaltatott az eEurope-ban azzal a szándékkal, hogy az újító célzatú kezdeményezések alaptőke hiányának problémáját megnevezzék. Az utóbbi hónapokban jelentős fejlődés történt az új tőkepiacokon Európában és két, a tárgyhoz tartozó Akciótervet - az egyik a pénzügyi szolgáltatásokról /2005-re teljesítendő/, a másik a tőkekockázatról /2003-ra teljesítendő/ - hagytak jóvá a Lisszaboni Csúcson, a végrehajtásuk jelenleg folyamatban van. Az eEurope céljai így ezen a területen már ebben a kontextusban valósulnak meg.

2. Szükség van a társadalomban mindent magába foglaló információs társadalom biztosítására. Az eEurope-ban ez részben, mint az Elektronikus részvételi lehetőség a fogyatékos és csökkent munkaképességű személyek számára jelent meg. Ezután kiterjeszkedik az összes hátrányos helyzetű csoportra.

Ezen kívül kérték, hogy a Bizottság pontosítsa a benchmarking gyakorlati lépéseit. A 2000. április 10-11-én Lisszabonban tartott nem hivatalos Miniszteri Konferencia megbeszélésein e témakörök mindegyikét kiemelték.

Végül, hogy pontosabban rámutassanak a tevékenységi vonalakra, a tevékenységi területeket három kulcs klaszter köré csoportosították.

Az Akcióterv a pontosan meghatározható tevékenységekre összpontosít. Az előző dokumentumokban szereplő elemzések az ’új gazdaságról’ és annak hatásáról szó szerint értendők, a Lisszaboni Csúcson megerősítést nyertek. Az Akcióterv középpontjában választási lehetőségek állnak és a terv arra koncentrál, hogy kinek és milyen lépéseket kellene tenni, milyen határidőre kellene teljesíteni azokat.

1. A megfelelő jogi környezet megteremtésének gyorsítása

- Európai szinten beszélik meg és törvényjavaslatok késztik elő. Európa célja, hogy felgyorsítsa ezek elfogadását határidők közé szorítva az illetékeseket.

2. Az új infrastruktúra és szolgáltatások támogatása Európa szerte

- A fejlődés mértéke itt főként a magánszektor anyagi lehetőségeitől függ. Ilyen tevékenység támogatható európai tőkével, de sok múlik a tagállamok közreműködésén is. Ez a tevékenység természetesen nem egyezne meg a költségvetési kerettel.

3. Nyílt koordinációs és benchmarking módszerek alkalmazása

- Ennek az a célja, hogy minden tagállamban biztosítsa a tevékenységek hatékony kivitelezését, a várt eredmény elérését és a kívánt színvonalú profil kialakítását. Ez a folyamat teljes összhangban lesz az Európai Tanácshoz kapcsolódó általános osztályozással minden tavasszal.

Az benchmarking-ot tekintve az adatgyűjtés meghatározó feladat lesz. Számos folyamatban levő nemzeti és nemzetközi szinten történő statisztikai adatgyűjtési kezdeményezés vonatkozik az új tudásalapú gazdaságra. Az Eurostat (EU Statisztikai Hivatal) és a tagállamok statisztikai hivatalaiból származó adatokat ott használják fel, ahol rendelkezésre állnak. Az Ipartestületek és a magánszemélyek szintén készítenek statisztikát az új gazdasággal kapcsolatban. Ezek a statisztikák azonban nem fedik a tárgyhoz tartozó összes mutatót, továbbá néha nehéz felbecsülni a minőségüket és nem mindig hasonlíthatók össze. Ilyen esetekben különleges felméréseket használnak, hogy kiegészítsék az adatokat. Az adatgyűjtések eredményei és az eEurope különleges célkitűzései nyomon követhetők lesznek az eEurope Web oldalán.

Az eEurope kezdeményezés egyik kulcsfontosságú hajtóereje az, hogy az új gazdaság kritikus területein megteszi a szükséges lépéseket a szoros határidők ellen. Az Akcióterv rámutat az ehhez hasonló lépésekre és így biztosítja a fennmaradó korlátok gyors felszámolását. Ezért az Akcióterv egy kulcs időpontot - 2002. - tart szem előtt, amikorra is az összes kitűzött célt teljesíteni kell. Ha Európa nem tud gyors változást biztosítani túl késő lesz, hogy megvalósítsa az ambiciózus Lisszaboni célkitűzéseket. Kétségtelenül maradnak megoldásra váró problémák 2002 után is, de Európa jelentős fejlődést érne el, ha ezeket a célokat megvalósítanák.

Az eEurope célkitűzései csak akkor valósíthatók meg, ha a tagállamok, az Európai Parlament és az Európai Tanács készek elkötelezni magukat az Akciótervnek és a fontossági sorrendet újból felmérik. Senki sem lazíthat, bármilyen előnye is van a többiekkel szemben. Minden tagállamnak késznek kell lenni egy fontossági sorrend felállítására és az akadályok elmozdítására a siker érdekében. Fel kell hívni a polgárok figyelmét a digitális technológiák adta lehetőségekre.

1. cél – Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb Internet

1. Olcsóbb, gyorsabb és biztonságos Internet hozzáférés
2. Gyors Internet kutatóknak és diákoknak
3. Biztonságos hálózatok és intelligens kártyák

2. cél – Befektetés az emberekbe és az ismeretekbe

1. Az európai ifjúság beléptetése a digitális korszakba
2. Munka a tudás-alapú gazdaságban
3. Mindenki részvétele a tudás-alapú gazdaságban

3. cél – Az Internet használatának ösztönzése

1. Az elektronikus kereskedelem elősegítése
2. Elektronikus közigazgatás: elektronikus hozzáférés a közszolgáltatásokhoz
3. Távegészségügy
4. Digitális tartalom a globális hálózatoknak
5. Intelligens közlekedési rendszerek

 A Lisszaboni Csúcs célul tűzte ki:

• a jogalkotási munka “2001 folyamán a lehető leghamarabb” történő lezárását a Telecom Áttekintés-t követően
• nagyobb versenyt a helyi hozzáférésű hálózatokban 2000 végéig és a helyi burkok felnyitását
• időben és hatékony módon kielégíteni a következő mobil kommunikációs rendszerek frekvencia igényét
• hogy olcsón és gyorsan lehessen hozzájutni az Internethez
• teljesen integrált és liberalizált távközlési piacok létrehozását 2001 végéig

A telekommunikációs szolgáltatások liberalizálásával 1998. január 1-jén a távolsági és a nemzetközi hívások tarifái lényegesen csökkentek. Meglehet, a legtöbb felhasználó helyi vonalakon keresztül érte el az Internetet, ahol az árak jelentősebben csökkentek az elégtelen versengésnek köszönhetően. Eddig a piac viszonylag lassan hozta létre a legkeresettebb új díjszabású változatokat, mint például az általány díjas, vagy az ingyenes elérést. Az új technológiák lehetővé teszik a nagysebességű multimédia Internet elérést, mind például az xDSL, a kábel, az optikai szár és rádió, melynek bevezetéséhez különösen fontos az alacsonyabb ár. A Lisszaboni Csúcs komoly politikai hajlandóságot mutatott arra, hogy biztosítsa az árak csökkentését. A Bizottság helyi hurkok megnyitására tett Ajánlásának leggyorsabb végrehajtási módja, hogy előnyben részesítik a nagysebességű Internetet.

Európa egyik legnagyobb tőkéje a mobilhálózatok közti vezető szerep. Hamarosan a mobil előfizetések elérik a fix vonalszámot Európában. Egyre több előfizetőnek lesz mobil elérhetősége az Interneten. A gyors mobil Internet elérés csak a magasabb szintű 2. Generációs /főként GPRS és EDGE technológiát használó/ és a 3. Generációs hálózati pontokon keresztül lesz lehetséges. Az ilyen nagysebességű hozzáférés természetesen nagyon "költségérzékeny" és a lehető legmagasabb szintű versengést kívánja majd meg.

A piac még mindig invesztál új hálózatokba versengési alapon. Ennek ellenére számos tagállam és az Európai Parlament aggodalmát fejezte a távoli és kevésbé fejlett területek miatt. Létfontosságú, hogy az ezeken a területeken élő lakosságnak is biztosítva legyen az egyenlő elérés a modern kommunikációs hálózatokon.

Tekintettel az újgenerációs Internetre, beleérve a mobil Internetet, a növekvő igényt az Internet IP címekre, sürgőssé vált az Internet Protocol 6-os verzió /Ipv6/ szállítása, mely sokkal több címet képes szolgáltatni, mint a jelenlegi 4-es verzió. Továbbá a százszorosra tervezett Internetforgalom növekedés sokkal hatékonyabb hálózatokat és más kapcsolórendszereket igényel majd.

Válaszként az összefonódásra és a változó piaci és technikai állapotokra egy új előverseny szabályozó keret - amely megerősíti a versenyt és számol a szektor fejlődésének növekvő sebességével - létrehozását terjeszti elő a Bizottság. Mindent meg kell tenni azért, hogy ezt 2001 vége előtt elfogadják. Ez alatt első számú feladatként a helyi versengést kell fejleszteni. Ezért a Bizottság 2000 végére tűzte ki a helyi hurkok felnyitásának teljesítését. Ezen felül a szükséges frekvenciákat biztosítani kell a vezeték nélküli multimédiás rendszerek számára. A Bizottság megkérdezi a szektorokat a bérelt vonalak rendkívül magas árával kapcsolatban, melyet az Európai Közösség versenytörvénye szab meg, és levonja a megfelelő következtetéseket.

Az Unió számára fontos, hogy a hátrányos helyzetű területek teljes mértékben részt vegyenek az információs társadalomban. A tervezetek az új technológiák bevezetésére biztatják a régiókat, ezért a területfejlesztési tervek kulcselemévé kell, hogy váljanak. Lehetséges, hogy a hátrányos helyzetű régiók információs infrastruktúrájába történő közös befektetések kiegyenlítik a piaci hiányosságokat, ahol a magánbefektetés önmagában nem profitálhat. A befektetéseket úgy kell végrehajtani, hogy a verseny ne torzuljon el és technikailag semleges legyen. A befektetéseket minden területnek magának kell megnevezni az adott gazdasági és társadalmi struktúra alapján. A Bizottság a strukturális alapokon belül egyre nagyobb elsőbbséget biztosít az információs társadalommal kapcsolatos tervezeteknek. Az elsőbbségek hasonló felülbírálását jelentette be az Európai Befektetési Bank /EIB/.

Az újgenerációs Internettel kapcsolatban a Bizottság egy kezdeményezést indít el melynek célja, hogy mobilizálja a telekommunikációs kezelőket és a berendezésgyártókat, hogy együtt dolgozzanak a szolgáltatókkal és a felhasználókkal. Ezáltal biztosítsák a gyors fejlődést és az Ipv6 használatát.

• Rendkívül gyors transz-európai hálózat kialakítását 2001 végéig az elektronikus tudományos kommunikáció biztosítására, amely összeköti a kutató intézeteket és egyetemeket, csakúgy, mint a tudományos könyvtárakat, központokat és – fokozottan – az iskolákat.

A gyorsabb Internettel egy új koncepció merül fel a számítástechnikában - a hálózatok közt felosztott számítástechnika. Ez végül is a "WORLD WIDE GRID /világot átfogó hálózat/ - WWG - ötlete kapcsán fogalmazódott meg.

Az elképzelés az, hogy elősegítsék a földrajzilag szétszórt csoportok közti együttműködést a tudomány minden területén, és hogy segítsék az ipari területeket azáltal, hogy lehetővé teszik számukra az adatok és a computer infrastruktúra megosztását egy azonos időben történő közös munkafolyamatban. A WWG a technológia további fejlesztését integrálását és érvényesítését kívánja, mely biztosítja a hálózatok, számítógépek és a tárkapacitás zökkenőmentes egyesülését egy egységes rendszerben.

A Bizottság nemrég indította el hálózatkutató tevékenységét az Ötödik Keretprogram címmel, mely 80 000 000 eurot költ majd arra, hogy biztosítsa az Európát átfogó kapacitás növelését 2,5 Gbit/s-ra. Európának több befektetésre van szüksége ahhoz, hogy valóban megteremtse a "tudomány államát" és teljesen kiaknázza a kívánt technológiákat.

A Bizottság 2000 januárjában tette közzé “Az Európai Kutatási Övezet Felé” elnevezésű Közleményét, amelyben stratégiai prioritásként jelöli meg, hogy az európai kutatói közösség hatékonyabban használja az elektronikus hálózatot és jöjjenek létre virtuális minőségi központok (center of excellence).

Az IST Program már támogatja a felosztott számítástechnika terveit, de komoly erőfeszítéseket kíván ennek a technológiának az elterjesztése a kutatók között. Így megfelelő forrásokat kell majd biztosítani a WWG kifejlesztésének támogatásához.

A gyorsabb Internet önmagában nem fogja a kutatók és a diákok teljesítményének jelentős javulását eredményezni, ha nem férnek hozzá a nagysebességű kapcsolatokhoz és a minőségi felhasználáshoz melyet a felhasználóbarát és hálózattól független határterületek támogatnak. Ez jelentős, az együttműködő tevékenységet lehetővé tevő javításokat tesz szükségessé az egyetemek belső hálózataiban, továbbá innovatív formákat igényel a helyi szintű közös tanulásban és munkában.

• hogy a fogyasztói bizalom kulcsfontosságú tényező az elektronikus kereskedelem fejlődésében.

A hálózatok és az elérés biztosítása intelligens kártyák használatával létfontosságú eleme a bizalomépítésnek az elektronikus kereskedelemben. Gyakran kelt aggodalmat, többek közt az Európai Parlamentben is, a hálózat használói magánéletébe történő beavatkozás lehetősége. Továbbá, a Société de l' Information /Az információs társadalom/ eszközeit használva a bűnözés egyre több változata tűnik fel. Mivel az Internet mindenütt elérhetővé válik, mind az üzleti és a személyes kommunikáció terén, a közvetített információ érzékenysége és gazdasági értéke növekszik. A gazdasági kár is egyre nagyobb, melyet a különböző bomlasztó tevékenységek /pl. vírusok, szolgáltatásmegtagadást okozó támadások/ okoznak az Internet működésében.

Európában az intelligens kártyák széleskörű elterjedése az Unió egyik erőssége, de a piac az országok és a szektorok közt egyaránt fel van tagolva. További erőfeszítések szükségesek a használat gyorsítására, konszolidálására és harmonizálására úgy az Unió területén, mint a hozzáférő országokban.

Az eEurope kezdeményező javaslata három fő területre összpontosít:

• Megnövekedett biztonság megteremtése az elektronikus szolgáltatásokhoz történő kapcsolódás során az intelligens kártyák használatának bátorításával – minden formában.

Az intelligens kártya, mely védi a biztonságot és a bizalmasságot, egy multifunkcionális technológia, melynek lehetőségeit még nem használták ki teljes mértékben. Ezt a tevékenységet már az "Intelligens Kártya Csúcson" elindították 2000 április 11-én Lisszabonban és az ipar komoly érdeklődést mutat a közös munkára. Elfogadták a részletes munkatervet tartalmazó Intelligens Kártya Chartát, és a résztvevők megegyeztek egy magas szintű munkacsoport létrehozásában, mely kezdeményezést dolgoz ki és támogatja az intelligens kártyák európai uniós elterjedését szolgáló közös fejlesztéseket.

• Az Internet biztonságát védő megoldások jobb elérhetősége

Az intelligens kártya csak egy az elektronikus szolgáltatásokat védő megoldások közül. Habár az Internet biztonságának összetettségét és fontosságát egyre jobban hangsúlyozzák, egy szélesebb körű megoldás szükségeltetik. A biztonsági termékek megismertetésének és elterjesztésének fő felelőssége az iparon múlik. Vannak területek, ahol ez a kialakulóban lévő iparág elnyerheti a közszektor támogatását a fejlesztésben. Ezen kívül, hogy megelőzze az Internet károsítását, a közszektornak katalizáló szerepet kell játszania. A javasolt tevékenységek tehát főleg a magánkezdeményezések megerősítését és ösztönzését célozzák.

• Jobb koordináció a cyber - bűnözés leküzdésére

 A G-8-ak konferenciáját a világháló biztonságáról és védelméről 2000 május 15 -17-én rendezték meg Párizsban. Jelenleg folyik az Európai Tanács a cyber - bűnözésről szóló Konvenciójának vitája, és az Európai Bizottság jelenleg egy Közlemény elkészítésén dolgozik ebben a tárgyban. Az eEurope-nak biztosítani kell egy jobban koordinált mechanizmus létrehozását, hogy e kulcsfontosságú ügyben hatékonyabb megbeszélés és együttműködés folyhasson.

• minden polgár legyen birtokában a megfelelő szaktudásnak mely az élethez és a munkához szükséges az új információs társadalomban.
• a tagállamok biztosítsák az Unió összes iskolájában az Internethez és a multimédiás forrásokhoz történő hozzáférést 2001 végére.
• a tagállamok biztosítsák, hogy az összes rendelkezésre álló tanár jártas legyen az Internet és a multimédiás források használatában 2002 végére.
• az iskolák folyamatosan kapcsolódjanak a szuper nagysebességű Európát behálózó hálózathoz az elektronikus tudományos kommunikációk létrehozásának érdekében 2001 végére.
• Európa oktatási és képzési rendszereit adaptálni kell a tudástársadalom igényeihez.

2. A beüzemelt gépeknek és a rendelkezésre álló szoftvereknek, tartalomnak és szolgáltatásoknak meg kell felelniük az oktatás szükségleteinek.

A kitűzött célok eléréséért a tagállamoké a fő felelősség. A Bizottság szerepe az, hogy támogassa a tagállamokat azáltal, hogy segíti koordinálni a lépéseiket, a legjobb eredmények elterjesztésének és a határokon átnyúló iskolák közti hálózatépítés finanszírozásával. Egy fontos európai érték az a garancia, hogy a technikai megoldások, szoftverek és összetevők nem elszigetelten, nemzeti szinten fejlődnek ki. A tagállamoknak meg kell ismerniük egymás tapasztalatait, és egymás sikereire kell építeniük.

Az iskolák a digitális korszak követelményeinek megfelelő átalakítása nem szabad, hogy más fontos dolgok rovására történjen. Az Internet nem fogja megoldani a mindennapos problémákat, mint például a tanárhiányt, vagy a költségvetést és az infrastruktúrát. Ezért további anyagi forrásokra van szükség, hogy lehetővé váljon az ambiciózus célkitűzések teljesítése, miszerint az összes diák digitálisan képzett legyen mire befejezi az iskolát. Az iparnak is biztatásra van szüksége, hogy aktívabban vegyen részt az újító és hatékony közös - magán partnerkapcsolatban.

A Bizottság speciális oktatási akciókat alakít ki egy kapcsolódó, éppen induló eTanulás kezdeményezés keretében. Az eTanulás átöleli az eEurope célkitűzéseit egy oktatás-orientált kerettel és választ ad a Lisszaboni Csúcs kérésére, mely szerint Európa oktatási és képzési rendszereinek alkalmazkodniuk kell a tudástársadalomhoz.

Az első kihívás az oktatás és a képzés ügye. Az oktatás nagy jelentőséget tulajdonít az új ismeretek fejlesztésének, de nyilván ennek az eredménye csak hosszútávon lesz megfigyelhető. Több lépés megtétele szükséges. Először is, az információs technológia szakembereinek foglalkozásait illetően, ahol a szakismeretek hiányára irányuló felmérések kimutatják, hogy Európában körülbelül 800 000 üresedés van jelenleg, mely várhatóan 1,7 millióra nő majd 2003-ra ha nem tesznek ellene. Azonban a feladat több annál, mint az információs technológiai szakemberek kapcsán jelentkező igények kielégítése. A digitális írástudás meghatározó eleme a munkaerő alkalmazkodási képességének és a polgárok alkalmazhatóságának.

A harmadik kihívás a munkaszervezés modernizálásában rejlik. A nagyobb rugalmasság a változatos időbeosztás és munkahely előnyét nyújtja. A társadalmi partnereket biztatni kell a rugalmas munka bevezetésének támogatására, mely egyaránt kedvez a munkáltatónak és a munkavállalónak is.

Elsősorban a tagállamok és a társadalmi partnerek felelősége az alkalmazhatóság és alkalmazkodás biztosítása az új gazdaságban azáltal, hogy szaktudást nyújtanak és átalakítják a munkaszervezést. A Bizottság kulcsfontosságú koordináló szerepet tölt be az Európai Foglalkoztatási Folyamatban /European Employment Process/, mely a foglalkoztatottság Európai színvonalra történő emelésén és a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervbe foglalásán alapszik. Lisszabont követően az információs társadalom céljai tovább szaporodnak a Foglalkoztatási Irányvonalakban.

• hogy különleges figyelmet kell szentelni a korlátozott képességű embereknek és az informatikai- kizárás megtagadásnak.
• hogy az új gazdaság teremti meg a lehetőséget a társadalmi kirekesztettség csökkentésére a magasabb szintű növekedésen, a foglalkoztatáson és a társadalomban való közreműködés új módjainak feltárásán keresztül.
• minden polgárnak rendelkeznie kell a szükséges szaktudással, amely az új információs társadalomban szükségeltetik.

A Lisszaboni megállapítások jelentősége az, hogy az eEurope eRészvétel akcióinak fókuszát bővíteni kell. Az információs társadalom előnyeit nem csak a korlátozottak, de a munkaerő piac és az oktatási rendszer számára is elérhetővé kell tenni. Ezen a területen a Lisszaboni Csúcs megkövetel egy új közösségi kezdeményezést a társadalmi bevonások előmozdítására. A főbb témaköröket alaposan megvitatták az utóbbi Lisszabonban zajló Miniszteri Konferencián.

Ahogyan a közigazgatási szolgáltatások és a fontos közérdekű információk egyre inkább on-line elérhetővé válnak, a közigazgatási web-oldalakhoz való hozzáférés biztosítása ugyanolyan fontossá válik, mint a közintézményekbe való bejutás biztosítása. A rokkant személyek esetében a kihívást az jelenti, hogy számukra általában biztosítani kell a lehető legszélesebb körű hozzáférést az információs technológiákhoz, és hozzáférhetővé kell tenni a segítő “asszisztív” technológiákat. Kiegészítésül az új technológiák mindenki számára könnyebben használhatók lesznek, ha kezdettől fogva valamennyi potenciális felhasználó igényeit figyelembe veszik a tervezési folyamat során.

A közszektor web-oldalait és azok tartalmát a tagállamokban és Európa intézményeiben úgy kell megalkotni, hogy a korlátozott munkaképességű emberek számára is elérhető legyen, tájékozódhassanak és minden előnyét élvezhessék az elektronikus közigazgatás lehetőségeinek.

A hozzáférhetőség “beletervezése” valamennyi, az információs társadalomhoz kapcsolódó technológiába viszonylag új feladat. A tervezők képzése e területen meglehetősen szétdarabolt egész Európában. Sok tanulnivaló van a minőségi központok közti kölcsönös kapcsolatokban és a magas minőségi követelményen alapuló megközelítésben.

Ezen felül további lépésekre lesz szükség, hogy kimutassák, hogy kik azok, akik nem részesülnek az információs társadalom javaiból egyéb okból kifolyólag - mint például az ismeret és a képzés szegénysége, vagy hiánya. Az Internet terminálok hozzáférhetőségét és elérhetőségét a közterületeken -könyvtárakban, munkaügyi hivatalokban, iskolákban- a helyi képzéssel egybekötve biztosítani kell mindenki számára.

• a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek 2000 végére döntést kell hozni az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos minden függő jogszabályozás ügyben. A tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy 2001- re beépítsék ezeket a nemzeti törvénykezésbe.
• a Bizottságnak és a Tanácsnak döntést kell hoznia, hogy hogyan növelhető a fogyasztók bizalma az elektronikus kereskedelemhez, különösen a viták rendezésének alternatív rendszerein keresztül.
• a Bizottságnak, a Tanácsnak és a tagállamoknak biztosítani kell a kormány és a közösség on-line ellátásának megszervezését 2003-ra.
• a technológiai változások sebessége megkívánja az új, rugalmasabb szabályozásokat a jövőben.

Az elektronikus kereskedelem már dinamikusan fejlődik az üzleten belüli, cégek közötti kereskedelemben (az ún. “business to business” vagy B2B elektronikus kereskedelem). Ezek a cégek sok szektorban teljesen átstrukturálják tevékenységüket– a banki szolgáltatásokban, a biztosításban, a gépjármű-gyártásban stb. Ez alapvető változást hoz magával abban, ahogy az egyes cégek az “új” és “régi” gazdaság ágazataiban működnek. Fontos, hogy a kis-és középvállalatok ne maradjanak hátra ebben a folyamatban és aktivizálják a nemzeti határokon átlépő tevékenységüket.

Az üzletek és a fogyasztók közötti (B2C) elektronikus kereskedelem lassabban indul növekedésnek, azonban a mobil e-kereskedelem nyilvánvaló beindulása ezt a növekedést is elősegíti. A B2C e-kereskedelem néhány szabályozással kapcsolatos kérdést vet fel:

1. Az eltérő jogszabályok megnehezítik a cégeknek, különösen a kis-és középvállalatoknak, hogy üzleti tevékenységüket az Unió különböző területein folytassák.
2. A fogyasztói bizalomnak meg kell erősödnie ahhoz, hogy az e-kereskedelem elérhesse a potenciálisan benne rejlő lehetőségeket.

Biztosítani kell az e-kereskedelem belső piacának kialakítását. A Bizottság már számos jogszabályozási javaslatot tett. A kettős használatú szabályozás /Dual Use Regulation/, melyet a Tanács hamarosan elfogad, belső piacot biztosít majd a biztonsági termékek számára és az e-kereskedelmi irányelvek gyors elfogadtatását eredményezi. A fennmaradó javaslatokat amilyen hamar csak lehet adoptálni kell és a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk ezek átültetését a nemzeti jogrendekbe. Az eu domain név létrehozása hozzá fog járulni az e-kereskedelem belső piacának későbbi fejlődéséhez.

A vásárlói bizalmat illetően a magánszektor többféle kezdeményezést fejleszt ki - bizalomépítés, adatbiztonsági üzletpolitikai nyilatkozatok- de ezek értékelése bonyolult az üzletre és a fogyasztókra nézve. Ezért általános kritériumokra és átláthatóságra van szükség. Ezen felül az üzletágaknak erősíteniük kell az önszabályozást és a viták megoldását szolgáló alternatív mechanizmusok kialakítását. Ezek az erőfeszítések csak megfelelő ösztönzés jelenlétében lesznek sikeresek.

A közszektorban ki kell terjeszteni az elektronikus beszerzést. Minden jogszabályozási változtatás európai szinten lesz jóváhagyva. Az Európai Bizottság a tagállamokon belüli fejlődést figyelemmel fogja kísérni és jelentős lépéseket tesz, hogy a saját beszerzéseinek túlnyomó része on-line csatornákon bonyolódjon.

• a közigazgatás törekedjen az új technológiák kiaknázására, hogy a tájékoztatás a lehető legelérhetőbb legyen.
• a tagállamoknak elektronikus elérést kell biztosítani a fő közszolgáltatások számára 2003-ra.

A digitális technológiák biztosítsák a könnyebb elérhetőséget és az információk újra felhasználását a közszektorban. Az elektronikus közigazgatás átalakíthatná a régi közszektor szervezetét és gyorsabban, könnyebben irányítható szolgáltatásokat nyújthatna. Ez megnövelheti a hatékonyságot, csökkentheti a költségeket és felgyorsíthatja az átlagos adminisztrációs folyamatokat az üzlet és a polgárok számára. Az európaiakra vonatkozó Internetes szolgáltatások serkentésében az elektronikus elérés nagyban hozzájárulna az információs társadalom kialakításának felgyorsításához. Az igazgató szervek feladata mielőbb elsajátítani az új munkamódszereket és lehetővé tenni a munkafolyamatok felújított módozatait beleértve a magánszektorral való együttműködést.

A megbeszélés eredménye a Zöld Könyvvel /Green Paper/ kapcsolatban, a "Közszektor Információ az Információs Társadalomban"-ról, a közszektor információ elérésének javítását és a kiaknázásának előmozdítását jelezte. Válaszul az eEurope kezdeményezés célja, hogy a polgárok könnyen férhessenek hozzá a nyilvános adatokhoz, előmozdítja az on-line kapcsolatot a polgárok és a kormány között.

A közszektor hatékonyságának növelésére irányuló feladat a belső szervezetek és az intézetek közti elektronikus cserék alkalmazásának ismételt átgondolását célozza. A tagállamok és a Bizottság az IDA /adminisztrációk közti adatcsere/ programon belül már együttműködésbe léptek ezen a területen, mely a páneurópai szolgáltatások és tapasztalatcserék fejlődésének alapjául szolgálhat majd. Ezen kívül új fejlesztések történtek az EU keretprogramon keresztül, mely az újító megoldások lehetőségét segíti. Végezetül a Bizottság maga fogja megnevezni a digitális technológiák jobb kiaknázásának érdekében a folyamatok felülbírálásának szükségét.

- Az Internet használatának ösztönzése

 

 

 A Lisszaboni Csúcs kijelentette, hogy a közszféra minden szintjén komoly erőfeszítéseket kell tenni az új technológiák adta lehetőségek kihasználására és ezáltal megkönnyíteni a tájékozódást.

Az egészségügy minden tagállamban az adminisztráció nagy, drága és komplex szektorát jelenti. Az akció célja, hogy egy felhasználóbarát, hiteles, és egymás közt működő rendszerek infrastruktúráját építse ki az egészségügyi oktatás, a betegségmegelőzés és az orvosi ellátás számára. Habár egy ilyen infrastruktúra kiépítéséhez szükséges eszközök közül már sok rendelkezésre áll, még további lépésre van szükség tagállami szinten az infrastruktúra kivitelezésének következetes megvalósítására.

Olyan infrastruktúrára van szükség, mely összekapcsolja a polgárokat, az orvosokat, és a hivatalos szerveket. 4 fontos megoldásra váró feladat marad még az on-line egészségügy teljes kivitelezésében:

1. Az elektronikus egészségügyi szolgáltatások egyre bővülnek Európa- és világszerte. Fel kell ismerni és el kell terjeszteni a legjobb gyakorlatokat. Ezzel azonos időben fejleszteni kell az európai osztályozási követelményeket.

2. Az egészségügyi tájékoztatás az egyik leggyakrabban keresett téma az Interneten. Az európai polgárnak jelenleg mégsem áll elég forrás a rendelkezésére a létfontosságú tájékoztatás minőségét és hitelességét illetően.

3. A telematikai eszközök nyilvános kiterjesztése az egészségügyi költségvetés jelentős részét képezi. Jelenleg mégis nagyon kevés független technológiai értékelés létezik, amely segítheti a vásárlók döntését. Az orvosoknak hasonlóképp szükségük van a napra kész hálózati közegészségügyi információra ahhoz, hogy a betegségek kezelését illetően segítséget kapjanak döntéseikhez.

4. Európának jelenleg stabil a helyzete a kialakuló eEgészségügyi iparban, mely az IT piac 6%-kát teszi ki. Mégis egyfajta bizonytalanság övezi az egészségügyi telematikában a felelősséget, az adatvédelmet az orvosi vélemények on-line szolgáltatását, a gyógyszerészeti on-line információadást és terméktámogatást.

 

Az IST Program keretein belül el kell indítani az egészségügyi tapasztalok begyűjtését és azok elterjesztését, és emelni kell a színvonali követelményeket. Továbbá a szakértők együttműködésével minőségi kritériumok sorát állapítják meg az egészséggel kapcsolatos web-oldalak számára.

A Bizottság egy Közleményt ad ki az "Egészség jogi aspektusai 2001-ben" címmel. Ennek célja az, hogy tudósítson a jelenlegi jogszabályozásról, mely tisztázza a vitatható jogszabályokat, és hogy bizalmat keltsen a piacra történő belépéshez. Az eEurope célja, hogy előidézze a piaci fejlődést.

Európai áttekintő értékelés készül az egészségügyi telematikai alkalmazásokról, vizsgálva azok interoperabilitását és költség-hatékonyságát. Ezen felül speciális adatértékelő hálózatok létesülnek, beleértve egy gyógyszerészeti hálózatot mely elősegíti, hogy a tagállamok egészségügyi rendszerei informált döntéseket hozzanak a vásárlások során, valamint kialakítják az adatbank hálózatot, amely a tagállamokban ismertté vált kóreseteket rögzíti. A Bizottság lehetővé teszi, hogy a tagállamok európai szintű hálózatot hozzanak létre.

 A Lisszaboni Csúcs arra a következtetésre jutott, hogy:

• a tartalomipar értéke növekedett Európa Kulturális változatosságának kiaknázásával.
• a nagysebességű hálózatok tartalmának elérhetőségéről győződjenek meg a tagállamok és a Bizottság.

A tartalomipar az európai gazdaság gyorsan növekvő részét képezi. Európa erős alapjaira lehet építeni egy dinamikus digitális tartalomipart. A már rég létrehozott nyomdai kiadványok szektora, a kiterjedt kulturális örökség, a nyelvi sokszínűség és az egyre növekvő audio-vizuális szektor jelentősen kiaknázható lenne. Fontos lenne az európai tartalomiparágak számára a digitális technológiák adta lehetőségek teljes kiaknázása. Az Európai digitális összetevők meghatározása és létrehozása igen fontos. Európában a 100 000 kulturális intézmény /múzeumok, könyvtárak, levéltárak / több mint 1 000 000 embert foglalkoztat. Ezen intézmények rengeteg információt tartalmaznak, amelyek könnyen elérhetőbbek és használhatóbbak lennének. A fő feladat az új technológiák bevezetése az új tartalom megteremtésére, az anyagok digitalizálása, hosszú távú hozzáférhetőség biztosítása és az új szolgáltatások fejlesztése. További fontos cél az erősebb támogatás és szorosabb együttműködés az oktatási közösségek és a tartalomiparágak között az anyagi és egyéb források mobilizálásával.

Meglehet számos kockázati tényező járul Európa potenciáljának ezen területen történő megvalósításához:

1. A kulturális javak digitalizálása felemás, ezért korlátozza az európai termékek fejlesztésének lehetőségét. A megosztott európai piac akadályozza a gyorsabb növekedést.

2. Közszektor információ kiaknázásának és elérhetőségének szabályozásából hiányzik az áttekinthetőség és a homogenitás.

3. Elégtelen nyelvi és kulturális “testre szabás” a digitális tartalomban melyek, elősegíthetnék az európai társaságok globális jelenlétének megalapozását és az új piacok kiaknázását.

4. Elégtelen együttműködés az oktatási és kulturális intézmények, a közösségek és a tartalomipar között.

5. Az összetétel természete változóban van. Európa gyengének mutatkozik az összetétel és információ on-line kiosztásában a globális hálózatokon. Az összetétel lényeges tartozéka az on-line eladások serkentésének. Ugyanakkor a mobil Internet elérés fejlesztése és a mobil e-kereskedelem növekvő fontossága azt jelenti, hogy a tartalom szolgáltatóinak az új elérési eszközhöz kell alkalmazniuk a termékeiket.

 

Válaszul az Európai Csúcs kérésére a Bizottság olyan kezdeményezéseket hoz létre, melyek támogatást nyújtanak a tartalomiparnak a digitális korszakban. A kulturális összetevők létrehozásának perspektíváit a MEDIA plus és egy új keretprogram, a CULTURE 2000 jelenti az audio-vizuális szektor számára. Felzárkózásként az INFO 2000-hez és a Többnyelvűség az Információs Társadalomban / MLIS/ programhoz, a Bizottság egy programot indít el, mely támogatja az európai digitális tartalmat világhálózatokon, és elősegíti a nyelvi diverzitást az információs társadalomban.

 Különös figyelmet szentelnek a közszektor információ kereskedelmi kiaknázásának és a többnyelvű szolgáltatások kerettervének támogatásának. Támogatják továbbá az Európai audio-vizuális tevékenységek, a multimédiás termékek, és a kulturális események fejlesztését, értékesítését és terjesztését az Interneten. A digitalizációs programok nagyobb koordinációja lesz biztosítva Európa szerte, hogy Európa közös hagyatékának szélesebb elérésre legyen lehetőség.

 - Az Internet használatának ösztönzése

• a közlekedés szabadelvűségének felgyorsítását, azzal a céllal, hogy egy működőképes nemzeti piac alakulhasson ki.
• a Bizottságot, hogy amilyen gyorsan lehetséges tegye közzé a légtérirányítással és- használattal kapcsolatos javaslatait.

A forgalmi torlódás okozza a legtöbb problémát mind a földi és légi szállításban. A légi forgalmi késések részben a rendszer /légi-irányítás/ strukturális hatékonysági problémáinak, részben pedig az egymástól elütő, a technikai fejlődést nem követő légi közlekedést irányító rendszereknek tulajdoníthatók. Automatizált eszközök bevezetésére van szükség, hogy segítsék az irányítókat a légi közlekedési információs adatátvitel bevezetésével.

Az Európán áthaladó közlekedési útvonalakon és a városokban különösen nagy a forgalmi torlódás, melynek negatív hatása van a környezetre. Az intelligens útforgalmi rendszerek és szolgáltatások csökkenthetik a torlódásokat, de ezek a rendszerek gyakran túlságosan felosztottak és a végfelhasználó jelentős késéssel jut a szolgáltatáshoz. A tagállamoknak és a magánszektornak együtt kell dolgozniuk az intelligens szállítórendszerek felfejlesztésén a városokban és a régiókban, hogy elősegítsék a közlekedési és utazási információszolgáltatás fejlődését.

A biztonság kérdésében kiemelkednek a nagyobb vasúti és tengeri balesetek. Az utak megbízhatósága továbbra is fontos ügy. Európában mostanában nem, azonban közelében egyre több légi katasztrófa történt. A tengeri szállítás biztonságát az információ hiánya veszélyezteti. A tagállamok partjai melletti forgalmat tekintve, főként a veszélyes anyagokat szállító hajók esetében, közelebbi azonosítására és megfigyelésére van szükség.

A forgalmi torlódások és a biztonság tekintetében a tagállamok közti szállítási infrastruktúra irányításának megosztottsága miatt az új szolgáltatások és technológiai megoldások hiányosak. A szolgáltatók ezért nem tudják kiaknázni a piac lehetőségeit. A vasúti szállítás esetében szigorú nemzeti technikai és működési követelmények akadályozzák a vasúti üzletág perspektíváinak fejlődését Európában.

A tagállamokban és az európai kutatóprogramokban kifejlesztett technológiai megoldások csökkenthetik a fent említett problémákat. Biztató jelek vannak arra, hogy ezek a technológiák kezdenek felfejlődni. Európa feladata az új megoldások elindítása és azok fejlődésének gyorsítása.

Az intelligens szállítás terén még fontos politikai döntéseket kell meghozni, ez különösen az Egységes Európai Égbolt megalapítását, a Galileo rendszer kifejlesztését, az intelligens közúti, vasúti és tengeri szállítás rendszerének felfejlesztését és a városi közlekedés jövőjét érinti. Európának többet kell befektetnie annak érdekében, hogy az intelligens szállítórendszerek működése megfeleljen majd az előrelátható forgalom növekedés igényeinek.

A magánszektornak kulcsszerepe van az intelligens közlekedési rendszer kifejlesztésében. Az Európai akciók végrehajtásában a tagállamoknak biztosítani kell a magánszolgáltatások fejlődését akadályozó tényezők elhárítását.

Romano Prodi elnök azt nyilatkozta: "Ezzel a dokumentummal a Bizottság egy összpontosított stratégiát indít el az Internet további európai terjedését akadályozó tényezők megnevezésével és az új tudásalapú gazdaság felé történő haladás feltételeinek biztosításával".

Erikki Liikannen Úr, a Bizottság tagja, aki a Vállalkozó és Információs Társadalomért felelős, azt mondja: "az Európa 2002 fő célja, hogy Európa maximálisan élvezze az Internet és a digitális technológiák nyújtotta előnyöket".

A világ más régiói már tapasztalhatják az Internet által irányított növekedést. A Bizottság javaslatainak biztosítani kell, hogy 2002-re Európa ennek a hullámnak az élvonalába legyen.

• az Internet minden gyermek oktatásának a részét fogja képezni.

- Minden iskolás gyermek használni fogja az Internetet mindennapos tanulása során. Az Internetet minden szaktanterembe be fogják vezetni a tanárok szakképzésével és a megfelelő eszközök rendelkezésre bocsátásával.

• Az elérhetetlenül drága Internet vége

- A helyi hálózatok megnövelt versenye, az elérhetési eszközök számának növekedése azt jelenti, hogy az Internet elérés piaci ára határozottan esik, mely a népesség minden szektorának lehetővé teszi az Internet elérést.

• Az európai diákok és kutatók együttműködve tudnak majd dolgozni és tanulni az Interneten keresztül

- WWW /World Wide Web/ Európában született meg. Lehetővé tette a nemzetközi elektronikus együttműködés kiterjesztését, ugyanakkor megvannak a maga korlátai. Az azonos időben történő együttműködés, vagy videó-összeköttetés nagyon nagy sávszélességet igényel. Az eEurope támogatni fogja egy új koncepció - a World Wide Grid - kifejlesztését, mely az együttműködésnek új lehetőségeket biztosít.

• A multifunkcionális intelligens kártyák a könnyű és biztonságos elérésért

- Európa célja, hogy biztosítsa az egyszerű intelligens kártya számos szolgáltatásra történő felhasználását.

• Gyorsabb Internetet mindenkinek

- A jelentős magánbefektetések biztosítására felállított programmal az új Internet technológia felfejlesztése a szerkezeti alap kiaknázásával.

• Nagyobb bizalom az on-line vásárlásban

- A vásárlók garanciát kapnak arra, hogy virtuális hordozójuk eredeti és az alapkövetelményeknek megfelel. Ezzel védelmet biztosítanak a vásárlóknak a csalásokkal szemben, ugyanakkor biztosítják szolgáltatások egységes színvonalát.

• A közigazgatási szolgáltatások elérése az "Internet időben"

- A polgárok képesek lesznek kapcsolatot teremteni az igazgatási szervvel munkaidőn kívül is " Internet időben". Az új technológia lehetővé teszi, hogy az emberek elkerüljék a kellemetlen sorban állást és lehetőséget nyújt nekik, hogy a számukra legalkalmasabb időpontba intézzék közügyeiket.