eEurope - Információs Társadalom mindenkinek
- program fontos elemei:

• pozitív választ adni az informatikai technológiai forradalom gazdasági és szociális kihívásaira, elősegíteni a foglalkoztatást, a növekedést és a termelékenységet
• biztosítani, hogy az Információs Társadalom kialakulása Európa számára kohéziós és ne megosztó, integráló és ne fragmentáló, lehetőséget hozó és ne fenyegetést jelentő folyamat legyen.

Az eEurope alapvető céljai:

• valamennyi állampolgárt, otthont és iskolát, minden üzletet és adminisztrációt elvinni a digitális korszakba és a hálózatba
• egy digitálisan képzett Európa kialakítása, amelyet az új elképzelések finanszírozására és kifejlesztésére kész vállalkozói kultúra támaszt alá
• biztosítani, hogy a folyamat szociálisan befogadó jellegű legyen, erősítse a fogyasztói bizalmat és a szociális kohéziót.

A dokumentum megállapítja, hogy egy “új gazdaság” van kialakulóban, amely óriási lehetőséget teremt a növekedés, a foglalkoztatás és a (személyes) részvétel számára. “A digitális információ átalakítása gazdasági és társadalmi értékké - ez jelenti az új gazdaság alapját…” “A vállalatok valamennyi szektorban hozzákezdtek üzletük e-üzletté alakításához - ami az egész cég átalakítását teszi szükségessé.”

“Európának az erősségeire kell építenie. Vezető szerepet játszik a mobil távközlésben és a digitális TV terén. Azonban az Internet terjedése viszonylag lassú. Ezek az iparágak jelenleg konvergálnak… a kulturális örökségen és nyelvi sokszínűségen alapuló európai tartalom termelést fejleszteni kell. A digitális képzettséget a mobil távközlésben szerzett erős pozíciókkal kombinálva Európa vezetheti a következő nagy ugrást a vezeték nélküli Internet világba.”

“Az új gazdaság sikere a fogyasztóknak attól a képességétől függ majd, hogy az ajánlott lehetőségek teljes előnyét kihasználják. Ehhez meg kell szerezzék a képességeket, amelyek lehetővé teszik számukra a keresett információhoz jutást és eredményes kétirányú kommunikálást az Interneten. A fogyasztói bizalmat ki kell építeni ha a piacokat fejleszteni akarjuk."

A távközlés liberalizációja, az elektronikus kereskedelem jogi feltételrendszerének kialakítása, a tartalom ipar és a kutatás-fejlesztés támogatása sikeres volt EU szinten. A jövőben kedvező adózási feltételekre és szerzői jogvédelemre van szükség.

Az EU hátrányainak oldása, hiányainak felszámolása érdekében szükséges:

• Internet és e-commerce háttér kialakítása
• digitális írástudás és hálózati kapcsolódás kialakítása
• dinamikus, vállalkozó, szolgáltatás orientált kultúra kialakítása
• a közszektor tudatos vezető szerepvállalása e folyamatok kezdeményezésében, támogatásában, promóciójában

1. fiatalok beléptetése a digitális korszakba
2. olcsó Internet hozzáférés
3. az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása
4. gyors Internet a kutatók és a diákok részére
5. “smart card” az elektronikus hozzáférés biztosításához
6. kockázati tőke a high-tech KKV-k (kis és középvállalatok) számára
7. “elektronikus részvételi” lehetőség a fogyatékos, korlátozott munkaképeségű személyek számára
8. online egészségügyi szolgáltatások
9. intelligens közlekedés/ szállítás
10. online közszektor

A fenti területeken a tagországok és a Bizottság közös erőfeszítésére van szükség. “Ezeknek az erőfeszítéseknek ki kell terjedniük a csatlakozó országokra.”

A közös piac és az EURÓ történelmi léptékű politikai projektjeihez hasonló, előremutató dinamikus választ kell adni az új gazdaság kihívásaira.

1. fiatalok beléptetése a digitális korszakba

• 2002 előtt minden iskolát hálózatra kell kapcsolni

3 fő terület:

• Internet és multimédia ismeretek magas fokon
• Az új erőforrások felhasználása az új képességek megtanulásához és megszerzéséhez
• Olyan kulcs-ismeretek megszerzése, mint az együttműködő munkavégzés, kreativitás, sok(tan)tárgyúság, adaptivitás, kultúrák közti kommunikáció, probléma-megoldó képesség

• oktatók és iskola igazgatás bevonása
• a gazdaság készsége az együttműködésre a képzési rendszerrel köz-magán kezdeményezésekre magas minőségű, testre szabott termékek, szolgáltatások és (digitális) tartalmak biztosítása érdekében

CÉLOK:

• valamennyi iskola Internet és multimédia hozzáférése
• valamennyi tanár és tanuló számára web-alapú információ és oktatási kapacitások támogató szolgáltatásainak biztosítása
• a közszolgálati központokban - beleértve a kedvezőtlen helyzetű térségekben működőket - valamennyi fiatal számára Internet és multimédia hozzáférést kell biztosítani

• valamennyi oktatónak megfelelő felszereléssel és személyes ismeretekkel kell rendelkeznie az Internet és multimédia források használatához
• valamennyi diáknak az osztályteremben nagysebességű Internet és multimédia hozzáféréssel kell rendelkeznie

• - valamennyi az iskolát elhagyó tanulónak “digitális alapműveltséggel” kell rendelkeznie

2. olcsó Internet hozzáférés

• liberalizációs intézkedések (és alternatív szolgáltató hálózatok kialakulásának) elősegítése

CÉLOK:

• a nagy szolgáltatóknak kötegeletlen hurkokat kell felajánlani nem-diszkriminatív feltételekkel annak érdekében, hogy a lehetővé tegyék az operátoroknak innovatív szolgáltatások biztosítását
• a lízingelt vonalak - beleértve a határokon átmenő vonalakat - tarifáit jelentősen csökkenteni kell
• a kommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó licenc követelményeket jelentősen egyszerűsíteni kell, az egyedi licenceket általános felhatalmazásokkal kell helyettesíteni

• a multimédia nem vonalas szolgáltatások frekvencia felosztását el kell végezni

3. az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása

• biztonsági és titkosítási technológiák és elektronikus banki szolgáltatások
• az EURÓ elektronikus tranzakciók hatására EU elektronikus piac kialakulása nagyon gyors lehet
• KKV e-kereskedelem EU nagyságrendű gyors kiépülése - jogi szabályozás gyors átvétele a nemzeti jogokba
• KKV számára képzési háttér elősegítése hálózati munkára gyors felkészüléshez
• Közigazgatásban elektronikus beszerzés és gyors szállítást lehetővé tevő fizikai szállítási szolgáltatások (postai és kihordó szolgáltatások)
• e-kereskedelemben önszabályozás és globális “társ-szabályozás” elősegítése

CÉLOK:

2000 végéig:

• a Tanács és az Európa Parlamentnek valamennyi e-kereskedelemmel kapcsolatos szabályozást meg kell hoznia
• a Bizottság olyan változtatásokat fog javasolni az EU közbeszerzés jogi szabályozásában, amelyek lehetővé teszik az elektronikus eszközök használatát valamennyi közbeszerzési eljárásban és ügyletben. A tagállamoknak aktívan elő kell segíteniük az elektronikus eszközök használatát a közbeszerzésben.
• A tagállamok és a Bizottság elő kell segítse a viták online csatornákon történő megoldását és az alternatív fogyasztói jogorvoslati eljárásokat.
• A tagállamok és a Bizottság kampányt kell indítsanak a KKV-k “digitalizálódásának” elősegítésére a technikai know-how átadását támogató átképzési megoldások és szakértői központok hálózata útján
• A Bizottság támogatni fogja egy EU “csúcs domain” létrehozását ez EU-t átfogó határokon átívelő elektronikus kereskedelem elősegítésére és támogatást nyújt azoknak a cégeknek, amelyek az egész EU-ra kiterjedő Internet jelenlétet kívánnak létrehozni.

4. gyors Internet a kutatók és a diákok részére

• eEducation programok keretében akadémiai és kutatási bázisokhoz, intézményekhez on-line hozzáférés
• közös eKutatási lehetőségek fokozott kiaknázása
• virtuális kollégiumok és intézetek kialakítása érdekében:
• minőségi pont-pont multimédia kommunikációs hálózati kapacitás megteremtése
• innovatív tartalom, gyakorlat és eszközök kifejlesztése
• tagállami szinten elő kell segíteni az oktatási /kutatási intézményrendszer és a gazdaság együttműködését köz-magán kezdeményezések keretében

• az európai kutatók és diákok számára elérhető Internet infrastruktúrát fel kell újítani. Az innovatív megoldások támogatása érdekében az oktatás és kutatás fejlett szolgáltatásait és alkalmazásait fejleszteni kell.

• országonként legalább egy egyetem és egy tudományos kutató fakultás kell rendelkezzen a multimédia kommunikáció támogatására képes kollégiumi hálózattal. Ezt gyorsan ki kell bővíteni valamennyi egyetem, kutató kapacitás, felsőfokú oktatási intézmény és más szakmai képzési és átképzési intézmény felé.
• Valamennyi európai hallgatónak kapcsolódási lehetősége kell legyen interaktív multimédia előadásokhoz egy olyan virtuális európai egyetemről, amelynek tagja tagországonként legalább egy egyetem vagy nyílt, illetve távoktatási intézmény.

5. “smart card” az elektronikus hozzáférés biztosításához

“Egy egyszerű kártya, amely hozzáférést biztosít az egészségügyi szolgáltatásokhoz, az elektronikus fizetéshez, a mobil internethez, a tömegközlekedéshez, a fizető TV-hez és sok más alkalmazásokhoz.” “Ezek a kártyák lehetnek egyéniek, többfunkciósok vagy kapcsolódhatnak különböző eszközökhöz. Ha Európa képes vezető helyzetet teremteni magának ezeknek a technológiáknak a kidolgozásában, hatalmas piac nyílik meg.”

“A felhasználók kritikus tömegére van szükség.” A GSM-hez hasonló, az EU egész területén használható új “smart card” infrastruktúra kiépülésére van szükség.

• a mobilitás, biztonság, személyes adatbiztonság és felhasználói kontroll kérdéseinek tisztázására a szállítók, szolgáltatók és a közszféra alkalmazottainak szoros együttműködésére van szükség
• a “Public Key Infrsastructure” egy versenyképes Internet “hitelességi központ” kialakítása az európai gazdaság és közszektor összefogásával (egészségügyi/ közlekedési domain-ek kialakítása

CÉLOK:

• 2000 áprilisában a portugál elnökséggel együttműködve a Bizottság egy “Smart card Csúcsot” fog szervezni valamennyi érintett kulcs ágazat képviselőivel, hogy további lökést adjon a közös specifikációk kidolgozásának. A további akciókra közös menetrendet kell egyeztetni.
• Szektorközi megállapodást kell elérni egy szabványosított smart kártya infrastruktúra közös specifikálása érdekében.

• az egyeztetett közös specifikációk gyakorlati alkalmazását meg kell kezdeni, nyitott hozzáférést biztosítva az alapvető fizető szolgáltatásoknak a különböző szektorokban (pl. e-kereskedelem, közcélú telefonok)

• olyan kiegészítő alkalmazások irányában is bővíteni kell a felhasználást, amelyek szigorú biztonsági és/vagy mobil hozzáférést tesznek szükségessé (pl. fix vagy mobil hozzáférés az egészségügyi adatokhoz, társasági intra / extra hálózatok)

6. kockázati tőke a high-tech KKV-k (kis és középvállalatok) számára

• a versenyelőny számára az új gazdaságban meghatározó a kreativitás, a hozzáférés a pénzügyi forrásokhoz, és a gyors piacelérés
• a kockázatvállalást az EU-ban nem támogatja a környezet
• az információs technológia iparok és a tartalom termelők számára meghatározó a korai szakaszban elérhető pénzügyi források kialakulása
• interfészek kellenek a kockázati tőkét biztosítók és az ötletgazdák együttműködésének elősegítéséhez, egymás szempontjainak jobb értése kulcsfontosságú

CÉLOK:

• a Bizottság átfogó stratégiai felülvizsgálatot végez a tagállamokkal együttműködve az elérhető eszközök nagyobb fokú koherenciájának biztosítására (EIB, EIF, ötödik keretegyezmény a K + F számára, MEDIA, TEN-telecom, regionális és szociális alapok, növekedési és fejlesztési kezdeményezések) és meg fogja vizsgálni hogyan lehetne ezeket a korai fázisú finanszírozás elősegítésére felhasználni. Ez elő kell segítse a lisszaboni Speciális Európai Csúcstalálkozó sikerét.

• a Bizottság a fenti felülvizsgálat alapján innovatív formákat javasol a finanszírozás biztosításához, ideértve a vegye köz- és magán kezdeményezéseket, összekapcsolva ezeket néhány közösségi finanszírozási program újrafókuszálásával (pl. mentorálás, üzleti angyalok, inkubátorok, stb.)

• a teljesen integrált pán-európai kockázati tőke piac kialakulásának fennmaradó akadályait fel kell számolni
• a korai fázisú finanszírozás szintjét az Európai Unióan legalább háromszorosra kell növelni. Ilyen fejlődés főleg a magánszektor erőfeszítésein kell alapuljon.

7. “elektronikus részvételi” lehetőség a fogyatékos és csökkent munkaképességű személyek számára

• -a technológiák és a felhasználói ismeretek fejlesztése egyaránt fontos
• -az európai ipar nem vette figyelembe a fogyatékos és csökkent munkaképességű személyek igényeit kielégítő áruk jelentős piacát, nem használták ki a “design mindenkinek” alapelvet
• az Amszterdami Megállapodás a tagállamokat kötelezi a fogyatékos és csökkent munkaképességű személyek szükségleteinek figyelembe vételére
• a szabványoknak figyelembe kell venni a fogyatékos és csökkent munkaképességű személyek igényeit is
• a képzési rendszernek fokozott figyelmet kell fordítani a fogyatékosok és csökkent munkaképességűek (át)képzésére, az ellátó rendszereknek speciális többnyelvű online szolgáltatásokat kellene nyújtaniuk a fogyatékos és csökkent munkaképességű személyek függetlenségének és biztonságának elősegítésére
• a digitális technológiák elősegíthetik a magán és köz szociális ellátó rendszerek működéséhez kötődő adminisztratív formaságok megkönnyítését

CÉLOK:

• az Európai Bizottság és a tagállamok át kell tekintsék az Információs Társadalomra vonatkozó jogi és szabvány programokat annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a hozzáférhetőség elvének és meggyorsítsák a szabványosítási folyamatot.
• Az Európai Bizottság javaslatokat tesz a tagállamoknak a fogyatékos és csökkent munkaképességű személyek igényeinek figyelembe vételére az információs és kommunikációs termékek és szolgáltatások beszerzésekor.

• az Európai Bizottság és a tagállamok el kell kötelezzék magukat arra, hogy valamennyi nyilvános web formáját és tartalmát a fogyatékos és csökkent munkaképességű személyek számára is hozzáférhetővé tegyék.

• az Európai Bizottság támogatni fogja tagországonként legalább egy olyan minőségi központokból álló hálózat kialakítását, amely egy európai tananyag modult fog kifejleszteni a “design mindenkinek” rendszer képzésére tervezőknek és mérnököknek.

8. online egészségügyi szolgáltatások

• minőségi egészségügyi ellátás hatékony biztosítása valamennyi állampolgárnak - öregedő európai lakosság mellett
• minőségjavítás növekvő költséghatékonyság mellett
• teljesen integrált, interoperábilis és modernizált egészségügyi rendszerekre van szükség
• csak a kiadások 1 %-a jut az egészségügyi informatika fejlesztésére
• “…biztonságos szolgáltatásokat kell fejleszteni a kórházak, laboratóriumok, gyógyszertárak, járó beteg ellátó intézmények és az emberek otthonai összekapcsolásával.”
• A GDP átlag 8 %-a jut egészségügyi ellátásra - az egészségügyi termékek és szolgáltatások egységes EU piaca az EU versenyképességének egyik fontos elősegítője
• Az egészségügy EU szintű formális harmonizációja helyett a közös kutatás, a szabványok és a termék specifikációk egyeztetése, a pán-európai egészségügyi könyvtárak kialakítása lehet a közös munka elsődleges célja

CÉLOK:

• meg kell találni a legjobb megoldásokat az egészségügyi networking, az egészségügyi monitoring, a fertőző betegségek nyomon követése, a kórházak, laboratóriumok, gyógyszertárak, orvosok, járó beteg ellátó intézmények és az otthonok közötti kapcsolatok megteremtése terén
• egyeztetni kell a prioritásokat, hogy egy sor kulcs pán-európai orvosi online-könyvtár és egészségügyi tapasztalat átadó központ 2004 végéig működni kezdhessen
• az egészségügyi informatika szabványosítása terén a 2000 végéig alkalmazásba kerülő elemek prioritásit egyeztetni kell

valamennyi európai polgárnak lehetőséget kell teremteni személyi smart kártya birtoklására, amellyel garantált és biztonságos hozzáférést kaphat a beteg információs hálózathoz

• valamennyi egészségügyi szakember és manager hozzáféréssel kell rendelkezzen egy prevenciós, diagnosztikai és kezelési telematikai egészségügyi infrastruktúrához

9. intelligens közlekedés/ szállítás

• digitális információs, közlekedés irányítási, repülés irányítási, rendszerekre van szükség
• folyik a GNSS-2 (galileo) új globális navigációs szatellit rendszer kialakítása

CÉLOK:

• minden Európában utazó polgárnak mindenütt teljes hozzáférést kell biztosítani a többnyelvű támogató, hívás azonosító és a sürgősségi szolgáltatások teljes köréhez a 112 számon

• valamennyi Európában eladott személyautót hatékonyabb aktív biztonsági rendszerekkel kell felszerelni
• támogatni kell a hozzáadott-értékű, személyre szabott közlekedési és utazás tervezési információs rendszereket, hogy azok az európai közép- és nagyvárosok 50 %-át lefedjék
• valamennyi transz-európai hálózatot közlekedési baleseti és zsúfoltsági információs és management szolgáltatásokat biztosító rendszerekkel kell lefedni

• minden nagyobb légi folyosót olyan - földi vagy űrbázisú infrastruktúrával kiszolgálni, amely képes hozzájárulni a zsúfoltság elfogadható szintre csökkentéséhez ugyankkor növelve a biztonsági szintet

10. online közszektor

• - Internettel biztosítani a jobb hozzáférést a közszolgáltai információkhoz - összhangban az Amszetrdami Szerződés transzparencia követelményeivel
• könnyebb hozzáférést és garantált adatbiztonságot teremtő megoldások kellenek
• könnyebb hozzáférés kell a statisztikai és gazdasági adatokhoz, elősegítve az üzleti szektor ezeken alapuló hozzáadott érték szolgáltatásainak felfutását is
• a közszolgálati adatokat hozzáférhetővé tenni
• a bürokrácia és a kiadások csökkentése
• munkaalkalmak teremtése a hozzáadott értékű információs ágazatban
• javuló pán-európai üzleti információk

CÉLOK:

• a tagállamoknak legalább négy lényeges típusú nyilvános adathoz könnyű hozzáférést kell biztosítania Európában: jogi és adminisztratív információ, kulturális információ, környezeti információ és azonnali közlekedési és zsúfoltsági adatok
• a tagállamoknak és a Bizottságnak ki kell terjeszteniük az Internet használatát biztosítva a konzultációt és a visszajelzést a fontos politikai kezdeményezésekre. A cél az, hogy a törvények és a fehér könyvek a weben történő egyszerű közzétételén túl létrejöjjön egy vita és visszajelző fórum lehetőleg független moderátorokkal
• a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a polgárok kétoldalú (interaktív) hozzáféréshez jussanak (pl. adózási űrlapok, finanszírozási űrlapok, stb.) ami lehetővé teszi számukra mind az információszerzést, mind a kitöltött úrlapok leadását.