eMAGYARORSZÁG
az “eEurope: Információs Társadalom mindenkinek”
magyarországi programja
Bevezetés
Az Európai Unió eEurope programja értelemszerűen az Unió jelenlegi
helyzetét és fejlettségét tekinti kiindulópontnak. Mi sem tehetünk mást, minthogy
az “eMagyarország”-program keretében
elsősorban a magyar gazdaság és társadalom mai helyzetéből, ugyanakkor egy
reális, távlati jövőképből kiindulva vázoljuk fel a tennivalókat.
A magyarországi szellemi és innovációs kapacitásra támaszkodva
valós lehetőségünk van a “későn jövők előnyének” kihasználására: a
legkorszerűbb technológiák és eljárások célorientált felhasználására, az
ország fejlődését nehezítő “szűk keresztmetszetek” oldására és
csatlakozásunkra az ezredforduló “új gazdaságába”.
Csak céltudatos és gyors belépésünk az információs
társadalomkorszakába biztosíthatja Magyarország teljes fejlődési/fejlesztési
potenciáljának eredményes kihasználását. Az új technológiák hatékony
alkalmazása egyaránt szolgálja a magyar gazdaság versenyképességének növelését
és a társadalom életminőségének javulását.
A globalizáció korában egy ország csak akkor képes megőrizni vagy
javítani polgárai életminőségét, ha korszerű, innovatív, ezért versenyképes
gazdaságot teremt. A globális világgazdaságban azonban csak az a nemzetgazdaság lehet
eredményes, amely versenyképes társadalomra támaszkodhat. A versenyképes társadalom
tagjai képesek és készek kommunikálni, kooperálni, képesek és készek egész
életük folyamán új ismereteket és képességeket elsajátítani, képesek és készek
civil, nem kormányzati, non-profit, stb. szerveződések során át hatékony
válaszokat, megoldásokat találni a környezetükben kialakuló új jelenségekre,
problémákra.
A versenyképes társadalmat olyan hatékony, professzionális állam
“szolgálja ki”, amely a világpiacon is “versenyképes árakon”, költségekkel szervez közigazgatási, egészségügyi, szociális ellátási,
helyi önkormányzati, innovációs, oktatási, stb. szolgáltatásokat a társadalom
tagjai, így az adott országban dolgozó gazdasági egységek számára. Mindez
elképzelhetetlen a legkorszerűbb informatikai és
technológiai eredmények legszélesebb körű és “hétköznapi” alkalmazása
nélkül.
Az “eEurope” politikai kezdeményezésben leírtak gyors és
hatékony magyarországi megvalósítása az ország sikeres Uniós csatlakozásához is
elengedhetetlen: Magyarországnak az Európai Unióval együtt kell belépnie az
“új gazdaságba”, enélkül hatalmas beruházásokkal járó technológiai
fejlesztésekre van szükség, még fontosabb azonban az ezek által generált átfogó
társadalmi, gazdasági modernizáció és versenyképesség-növekedés. Ezek a
fejlesztések teszik lehetővé a magyarországi
információs társadalom szempontjából kulcsfontosságú korszerű
tartalom”termelés” és -szolgáltatás bázisának gyors kialakulását is.
A fenti értelemben kettős történelmi váltóponton vagyunk: az
eredménytelen vagy lassú cselekvés miatt a magyarországi információs társadalom
létrejöttének és az ország EU-tagságának az elmaradása egyaránt a - hosszú
távú - mellékvágányra tévedés, esetleg a kisiklás veszélyével fenyeget.
Magyarországnak vannak átadható, az Unió és tagállamai számára
is hasznosítható tapasztalatot jelentő eredményei az információs társadalom
kialakításában. A közoktatási internetes programok, a távoktatási
kezdeményezések, a teleházak hálózatai, és a dinamikusan fejlődo mobil távközlés eredményei is ezek közé
sorolhatók.
Magyarországon több, az információs társadalom kialakulását
célzó szakmai-politikai program készült, ezek megvalósításának lassúsága vagy
elmaradása miatt azonban lemaradásunk a fejlett európai országokhoz mérten jelentős.
A jövő társadalma az információs társadalom, ezért
Magyarország számára is létkérdés az azonnali csatlakozás az
“eEurope”-programhoz.
A gondolati kapcsolódás megkönnyítése érdekében az EU
dokumentumának terminológiáját és fejezetbeosztását használtuk. Így a követtük
az abban szereplő tíz legfontosabb fejezetet, amelyek a következők:
- A fiatalok beléptetése a digitális korszakba
- Olcsó Internet hozzáférés
- Az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása
- Gyors Internet a kutatók és a diákok részére
- Intelligens kártyák a biztonságos elektronikus hozzáféréshez
- Kockázati tőke a high-tech KKV-k (kis és középvállalatok) számára
- “Elektronikus részvételi” lehetőség a fogyatékos, csökkent
munkaképességű és hátrányos helyzetű személyek
számára
- Online egészségügyi szolgáltatások
- Intelligens közlekedés, szállítás
- Online kormányzás
Amikor az Európai Bizottság kijelenti, hogy feltétlenül szükség van az eEurópára, nekünk is ki kell mondanunk,
hogy feltétlenül szükség van annak magyarországi megvalósítására, az ezt
biztosító eMagyarország programra. Az eMagyarország keretében átfogó jövőképre
van szükség. A részfeladatok kidolgozását, az informatikai technológiák
alkalmazása programjának szövegezését másutt kell elvégezni. Itt a globális és az európai információs társadalomba lépő
Magyarországnak kell közérthető, - a reális helyzetből kiinduló, - távlatos
programot kínálni.
1. A fiatalok beléptetése a digitális korszakba
A magyar oktatás – az európai oktatáshoz hasonlóan –
felismerte, hogy az oktatás a digitális korszakban fontosabb lesz, mint a megelőző
időszakokban. A hazai oktatáspolitika és –fejlesztés odáig eljutott, hogy
mindenekelőtt a közép-és felsőfokú oktatásban az informatika szerepét
növelte, de az nálunk is alapvető feladat még, hogy
2002-re (2003-ra? 2004-re?) minden iskolát rákapcsoljanak a világhálóra.
Európában és Magyarországon is alapvető feladat annak
biztosítása, hogy a tanárok és diákok teljes mértékben élvezhessék az új
technika kínálta lehetőségeket és az oktatási intézmények az iparral együtt
dolgozva minőségi termékeket, tartalmakat nyújtsanak.
A fiatalok beléptetése a digitális korszakba csak akkor sikerülhet, ha a magyar közoktatás, felsőoktatás és felnőttoktatás közös
stratégia mentén működik együtt a magyar tudástársadalom megteremtése érdekében
Egyre szélesebb körben válik ismertté, hogy az információs társadalom kialakulása
nem egyszerűen az informatikai eszközök és alkalmazások elterjesztését jelenti,
hanem az információs korban szükséges tudások – köztük új ismeretek, új
kreatív készségek, új innovációs képességek – széles körű elsajátítását.
Az is “közhellyé” válik lassan, hogy az állampolgárok aktív részvétele nélkül nem jöhet létre és nem “működhet” az
információs társadalom.
Magyarországon a digitális kor küszöbén mindenekelőtt az
oktatási intézményeket és a tudás átadását szolgáló megoldásokat, a tudás
átadását szolgáló mechanizmusokat kell fejleszteni. Az információs társadalom korszakára legelőször a
fiatalokat kell felkészíteni.
CÉLOK:
Az eEurópa 2003-ig végéig mindössze hat stratégiai feladat
megoldását tűzte célul. Magyarországon ezen feladatok - a valós viszonyok által
megszabott menetren
d szerinti -megvalósításán túl biztosítani kell az
oktatási rendszer felkészülését az információs társadalom igényeinek
kielégítésére.
2000 végéig:
el kell végezni (és újra és újra meg kell ismételni) a magyar oktatási rendszer
átfogó elemzését, nyilvánosan adatbázisokat kell létrehozni, és a következő fejlesztési lépéseknek ezek ismeretében kell
megszületniük.
a tanár- és tanítóképzésben, valamint a közép és felsőfokú oktatásban a
számítógépes taneszközök használatán túl törekedni kell a komplex
információ-tantárgy (információkezelés, -szervezés, -gazdálkodás stb.)
megismertetésére és oktatására
az országos és regionális pilot-projektek keretében olyan további távoktatási
programokat kell beindítani, amelyek széles körben teszik lehetővé a távtanulást
meg kell fogalmazni a digitális alapműveltség
magyarországi követelményeit ki kell dolgozni és be kell vezetni az ehhez kapcsolódó
oktatási módszertant,
fel kell gyorsítani a digitális tankönyvek, a multimédiás tananyagok
készítését, gyártását, a digitális tankönyvtár létrehozását
a kerettantervben vissza kell építeni, sőt bővíteni kell a digitális alapműveltség oktatását az informatika (később az információ)
tantárgy keretében
általánossá kell tenni a pedagógusok ECDL (vagy ennél is bővebb tematikájú
informatikai alapképzettségét nyújtó) képzéséta pedagógus-továbbképzés
keretében;
az országos, regionális és kistérségi fejlesztési projektek keretében kiemelt
szerepet kell kapjon a távoktatás és a tartalomszolgáltatás a helyi televíziók
és/vagy a lakótelepülésen működo kábeltelevíziók programjaiban;
2001 végéig:
- az oktatási és ifjúsági intézményekben - a mobil távközlésben elért
eredményekre alapozva (és kihasználva a mobil kommunikáció előnyeit) - a vezeték
nélküli Internet-hozzáférés legújabb eredményeinek megismertetését is
biztosítani kell
az egyetemi távoktatás általánossá tétele érdekében néhány magyar egyetem
egy-egy szakát a távoktatási tananyagok kifejlesztésének és kipróbálásának
központjává kell fejleszteni tovább kell fejleszteni a szélesen értelmezett
felnőttoktatás hálózatát (nyitott egyetem,
virtuális egyetem, civilegyetem, regionális felnőttoktatási központ, stb.) és
terjedését távoktatás formájában támogatni kell
a fiatalok digitális műveltségének biztosítása szempontjából különösen fontos
szakmák művelői (a pedagógusok, népművelők, könyvtárosok (stb.) a saját
jövedelmükből vásárolt számítástechnikai eszközök és programok után kapjanak
adókedvezményt
2002 végéig:
- valamennyi iskola Internet és multimédia hozzáférésének biztosítása, a
számítógépes laboratóriumok gépparkjának alkalmassá tétele a multimédiás
taneszközök használatára
- középiskola utáni egy-két éves emelt szintű (középfokú) távoktatási képzés
tananyagának kidolgozása
- a felsőfokú képzésben részt nem vevő fiatalok intézményes szakmai
felkészítését szolgáló pilot-proje
ktek beindítása
- a fiatalok felkészítésében kiemelt szerepet kell kapjanak a digitális korszak hazai
csúcsintézményei, például a fővárosi infopark, a többi tervezett információs
park, tudománypark, technológiafejlesztési övezet, stb.
2003 végéig:
közszolgálati információs-kommunikációs központok(teleházak, tudásházak,
könyvtárak, digitális képtárak, posták, stb.) létrehozása az ország valamennyi
településén, (a teleházak száma közelítse meg a nyolcszázat, a telekunyhóké
haladja meg az ezret, a városi tudásházaké pedig közelítse meg az ötvenet)
a közszolgálati információs-kommunikációs központok működése segítse elő a
távtanulási és távmunka szolgáltatások, valamint a közhasznú szellemi munka
rendszerének általánossá tételét,
elsősorban a hátrányos helyzetű területeken minden fiatal számára szabad
hozzáférést kell biztosítani az internethez és a multimédiás forrásokhoz a
nyilvános információs központokban
a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok számára a teleházakban, tudásházakban,
a szórakozó helyeken (Internet kávézókban, stb.), a művelodési központokban
ingyenes Internet és multimédia hozzáférés biztosítása
2004 végéig:
valamennyi tanár és tanuló számára elérhetővé kell tenni a web-alapú
információforrásokat, oktatási tananyagokat, szolgáltatásokat
valamennyi oktatónak megfelelő ismeretekkel, saját számítógéppel,
megfelelő kiegészítő felszereléssel kell rendelkeznie az Internetes és multimédiás
(információ)források használatához
2005 végéig:
az osztályteremben valamennyi diáknak nagy sebességű Internet és multimédia
hozzáféréssel kell rendelkeznie
az iskola befejezésekor minden diáknak “digitálisan képzettnek” kell lennie
2. Olcsó Internet hozzáférés
Az európai törekvésekhez hasonlóan Magyarországon is a
háztartások és az intézmények Internetesítése az elsődleges cél. Csak így lehet
biztosítani az ország valamennyi lakosának hozzáférését az Internet adta
lehetőségekhez és nemzetgazdasági szinten élvezni annak hasznosságát.
Az Internetet használók számának gyors
ütemű növeléséhez rövidtávon tovább kell fejleszteni a közösségi
Internet-elérést biztosító intézményrendszert, a teleházak, könyvtárak, stb.
mennyiségi és minőségi technikai felszereltségét. A tömeges lakossági Internet
hozzáférés érdekében közép- és hosszú távon meg kell teremteni a
felhasználói költségek jelentős csökkenésének feltételeit.
Magyarországon az olcsó Internet-hozzáférés elsősorban nem a
távközlés liberalizációjától függ, (a távközlési piac liberalizációja
legkésőbb 20
02. január 1-én következik be), inkább politikai döntés és
árszabályozás kérdése. Az Internet-elérést szolgáló dial-up, az ISDN és a
bérelt vonali Internet-szolgáltatás nem része a távközlési koncessziós
szerződéseknek, így azokat emelt szintű szolgáltatásként a szabad áras
kategóriába sorolták. Semmilyen jogi akadálya sincs tehát annak, hogy Magyarországon
az olcsó Internet-hozzáférés biztosítását szolgáló program megvalósítását
azonnal elkezdjük.
Elsősorban az e téren elért eredményektől függ, hogy
Magyarország az Uniós csatlakozás előtt is képes lesz-e bekapcsolódni az eEurope
program gyakorlati megvalósításába.
CÉLOK:
A magyar kormányzat és az Internet-szolgálatók az olcsóbb Internet
szolgáltatás érdekében:
2000 végéig:
dolgozzák ki a hazai Internethálózatok infrastrukturális fejlesztését szolgáló
beruházások verseny-semleges, rövid és középtávú támogatási rendszerét,
jogszabályi keretét (vám- és adókedvezmények, beruházás támogatások, stb.).
készítsék el az Internetes tartalomszolgáltatások (távoktatás, távtanulás,
távegészségügy, tudomány park, on-line önkormányzás, virtuális település és
régió, stb.) fejlesztésére irányuló beruházások verseny-semleges, rövid és
középtávú támogatási rendszereit, jogszabályi kereteit.
2001 végéig:
fejeződjön be a magyar távközlési piac teljes liberalizálása
jelentősen csökkentsék az Internet-elérés távközlési költségeit a modemes és
ISDN-es hozzáférést biztosító (pl. a 40-es és 51-es körzetszámokon történő)
Internet-kapcsolatok távközlési díjainak napszaktól függetlenül átalánydíjassá
tételével
az Internet-szolgáltatás minőségi ellenőrzésére és felügyeletére, a
felhasználói kontroll gyakorlására jöjjön létre egy Internet-szabályozási és
műszaki ellenőrzési szervezet
az iskoláztatási támogatást a támogatás
növelésével terjesszék ki a tanulók Internet hozzáférése költségének részbeni,
vagy teljes mértékű költségvetési átvállalásával
jöjjenek létre kedvező finanszírozási konstrukciók az alternatív hozzáférési
hálózatok (KTV-ék, rádiófrekvenciák, stb.) kiépítését eredményező
beruházások támogatására
az informatikai fejlesztések kerüljenek bele az önkormányzati címzett és
céltámogatások körébe
a teleházak, könyvtárak és más közösségi Internet-hozzáférési intézmények
keretében a hátrányos helyzetű személyek kapjanak kedvezményes hozzáférési
lehetőségét;
2002 végéig:
a nagy szolgáltatók ajánljanak fel - nem-diszkriminatív feltételekkel -
kötegeletlen hurkokat, lehetővé téve, hogy minden szolgáltató újszerű
szolgáltatásokat biztosíthasson
a bérelt vonali tarifákat jelentősen csökkenteni kell, beleértve a nemzetközi
bérelt vonalakat is
a távközlési koncessziós szerződéseket felül kell vizsgálni, illetve - a
liberalizációs törekvésekkel összhangban - meg kell szüntetni
a hátrányos helyzetű rétegeknek lehetové kell
tenni a kedvezményes, esetleg jelképes összegű Internet-hozzáférést és –
angolszász minták szerint - a hardver-ellátást.
3. az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása
Az egész fejlett világ, s ezen belül Európa is az eKereskedelemtől
várja az elektronikus piac kifejlődését, az európai gazdasági versenyképesség
növelését, sőt részben a gazdaság növekedését, ezért Magyarországnak –
hasonló okokból – koncentrált figyelmet kell fordítania az eKereskedelem gyors
elterjesztésére. Az elektronikus kereskedelem
fejlettségi szintje hazánkban jelenleg meglehetősen alacsony, különösen a kis- és
középvállalkozások esetében.
Magyarországon is meghatározó fontosságú az “eKereskedelem”
sikere szempontjából, hogy az milyen gyorsan és milyen mélyen válik általánossá a
közigazgatás közbeszerzési gyakorlatában is.
Fontos feladat az elektronikus aláírás, az elektronikus dokumentumok
jogi szabályozásának biztosítása. Jelentős állami feladat az internetes pénzügyi
tranzakciók biztonsági feltételeinek megteremtéséhez szükséges jogszabályi
háttér gyors kialakítása, autorizációs központok létrehozása.
Az intelligens kártyák (mint a személyazonosítás és a pénzügyi
információk hordozásának fontos eszközei) elterejedésének segítését az EU is
sürgeti. A szükséges szabályozási környezet
mielőbbi megteremtése a magyar gazdaság számára jelentos versenyelőnyt adhat
a következő években.
CÉLOK:
2000 végéig:
érvénybe kell léptetni az “eKereskedelemmel” kapcsolatos jogi szabályozást és
meg kell alkotni az elektronikus aláírásról szóló törvényt- a kormány dolgozza ki
és fogadja el a magyar “eKereskedelmi” stratégiát
vegyük át és honosítsuk az Európai Tanács és az Európa Parlament
valamennyi “e-kereskedelemmel” kapcsolatos szabályozását, valamint csatlakozzunk az
ITA (szingapuri) egyezményhez
elő kell segíteni az ECR-Europa és az EAN International által “legjobb üzleti
gyakorlat”-nak minősített megoldások hazai adaptációját, a leggyakrabban használt
szabványok (EDIFACT) és szokványok honosítását
a teleházak, tudásházak, infoparkok, innovációs parkok váljanak a helyi
gazdaságfejlesztés és az eKereskedelem kiszolgáló szervezeteivé
az “elektronikus javak” körében végzett kutatási-fejlesztési tevékenységek
kiemelt támogatást kell kapjanak
2001 végéig:
valamennyi hazai közbeszerzési eljárásban és ügyletben vegyük át az Európai
Bizottság által javasolt változtatásokat az EU közbeszerzés jogi szabályozásában,
amelyek lehetővé teszik az elektronikus eszközök használatát,; aktívan támogassuk
az elektronikus eszközök használatát a közbeszerzésben
segítsük a gazdasági-fogyasztói viták online csatornákon történő megoldását
és az alternatív fogyasztói jogorvoslati eljárásokat
be kell vezetni a globalizált fogyasztóvédelmi modellt, meg kell teremteni a
fogyasztói bizalmat etikai kodex kidolgozásával is
indítsunk kampányt a KKV-k “digitalizálódásának” elősegítésére a technikai
know-how átadását támogató átképzési megoldások és szakértői központok
hálózatai útján
biztosítsunk kapcsolatot a Bizottság támogatásával létrejövő EU “csúcs
domain”-hez, amely az EU-t átfogó (határokon átívelő) elektronikus kereskedelem
elősegítésére jön létre; nyújtsunk támogatást azoknak a cégeknek, amelyek az
egész EU-ra kiterjedő Internet-szolgáltatás magyarországi hátterét biztosítják
kedvezményeket kell biztosítani az “eKereskedelemhez” kapcsolódó, a termékek
“fizikai elosztását” szolgáló hatékony logisztikai (és nagykereskedelmi)
háttérbázis kiépítéséhez és működtetéséhez.
a felsőoktatás keretében speciális, az eKereskedelemmel kapcsolatos szakképzés
beindítása
4. gyors Internet a kutatók és a diákok részére
Az egyetemek és a kutatóintézetek nálunk is élen jártak az
Internet lehetőségek kihasználásában, de az online egyetemi-kutatói együttműködés valóban
gyerekcipőben jár, mert ennek még nem épültek ki az infrastrukturális és
technológiai feltételei.
Magyarország tehát nem tehet mást, mint a régióban elsőként vagy
legalább az első között elkötelezi magát az interaktív, gyors Internet
hálózatok megépítése mellett és ezzel véglegesen
bekapcsolódik a páneurópai és globális online szellemi vérkeringésbe. A digitális
kommunikáció ilyen fejlődése nélkülözhetetlen a magas színvonalú, multimédiás
távoktatáshoz és távtanuláshoz is.
CÉLOK:
2000 végéig:
a magyar “eOktatás” és “eKutatás” programjának kidolgozása az akadémiai
és kutatási bázisok, valamint a közgyűjteményi tudásbázisok kialakítása
érdekében és ezekhez az on-line hozzáférés megteremtése
az NIIF-rendszer folyamatos továbbfejlesztéséről
kormányzati program elfogadása és a program finanszírozásának következetes
megoldása
2001 végéig:
hozzáférést kell biztosítani az európai kutatók és diákok számára elérhető,
új Internet infrastruktúrához
támogassuk a fejlett, innovatív oktatási és kutatási szolgáltatásokat és
alkalmazásokat
dolgozzuk ki a magyarországi “virtuális oktatási intézetek és kollégiumok”
kormányzati programját
az "Internet 2", illetve az NGI (Next Generation Internet) technológia
átvétele és fokozatos bevezetése
2002 végéig:
legalább néhány magyarországi egyetem és tudományos kutató intézmény
rendelkezzen a multimédia kommunikáció támogatására képes hálózattal, majd ezt a
hálózatot terjesszük ki valamennyi egyetemre,
kutatóhelyre, felsőfokú oktatási intézményre és más szakmai képzési és
átképzési intézményre
valamennyi magyarországi hallgatónak kapcsolódási lehetőséggel kell rendelkeznie a
hazai és az európai virtuális, távoktatási egyetemek interaktív multimédia
előadásaihoz, programjaihoz.
5. Intelligens kártya (“smart card”) az elektronikus hozzáférés
biztosításához
Az intelligens kártyák és az erre épülő alkalmazások egyre
nagyobb szerepet kapnak a fogyasztók kiszolgálásában, a vállalati technológiákban,
és részévé válnak az Internet és az elektronikus kereskedelem rendszerének.
Megtalálhatóak minden GSM telefonban, a loyalty kártya tulajdonosok millióinak
tárcájában. Jelenleg már több mint 2.5 milliárd kártya van használatban
világszerte.
Magyarországon is egyre több területen alkalmazzák az intelligens
kártyákat: több mint 200 000, a felsőoktatási
intézményekben tanuló diák kapott ilyen diákigazolványt, a parlamentben chip
kártyás szavazó rendszert telepítettek, Budapesten a belvárosi parkoló
automatáknál előre feltöltött chip káryákkal is fizethetünk, több százezer
“pontgyűjtő” üzemanyag kártya került
forgalomba az elmúlt években. A nagy rendszerek mellett érdekes pilot projektek
indultak el a vállalati étkeztetés területén, a közmű szolgáltatásoknál, stb. .
Mivel az intelligens kártyák multifunkcionalitása sokrétű
felhasználást (azonosítás, értéktárolás, offline-adattárolás) biztosít,
elengedhetetlen az egységes kártya szabványok elfogadása. Az elkövetkező négy évben alapvető fontosságú, hogy
Magyarországon olyan multifunkcionális intelligens kártya rendszer kerüljön
bevezetése, amely közös platformot, átjárható informatikai rendszereket
teremt. A műszakilag és szakmailag összehangolt
tevékenység keretein belül egységes (szabványos) eljárásokat kell kiépíteni a
kártya kibocsátásban és elfogadásban, valamint a kártyákkal végzett tranzakciók
kezelése során.
Célkitűzések:
2000 végéig
a KHVM által előterjesztett elektronikus aláírásról szóló törvény széles
körű szakmai véleményezése, egyeztetése, valamint a törvény kihirdetése után
szakmai fórumok szervezése az elektronikus aláírás üzleti és kormányzati
alkalmazási módjairól.
az Európai Unióban már elkészült “Smard Card” kártya szabványok honosítása
Magyarországon. A szabványok lefordítása és adaptálása a magyar rendszereknél. A
kártya kibocsátás, kártya elfogadás és a kártyatranzakciók közös platformjának megteremtése. A magyar piaci szereplőket
összefogó Inteligens Kártya Fórumon keresztül a platformok elfogadtatása a
gyártókkal, forgalmazókkal, nagyfelhasználókkal.
a magyar felsőoktatásban bevezetett intelligens diákigazolvány a felsőoktatási
intézményen belüli azonosítási funkciónak aktiválása és a diákigazolványok
elektronikus érvényesítésének biztosítása
2001 végéig
a tranzakciókhoz szükséges folyószámla adatokat tároló intelligens kártyák
kibocsátása a banki szektorban
a teleházak és más közösségi hozzáférést biztosító intézmények
számítástechnikai rendszereinek kiegészítése az intelligens kártya elfogadó
terminálokkal
a biztonságos e-kereskedelemhez szükséges Smard Card-ok kibocsátása pilot projektek
keretében
az ingyenes Internet szolgáltatások igénybevételéhez szükséges Snard Card-ok
bevezetése pilot projektek keretében
a felsőoktatási diákigazolvány értéktároló funkcióinak aktiválása (előre
feltöltött pénztárca funkció)
2002 végéig
olyan akció elindítása, mely biztosítja a háztartásokban található személyi
számítógépek felszerelését Smard Card olvasó egységekkel az eletronikus
Home-Shopping rendszerek biztonsága érdekében
a magyar közlekedési rendszerben a Smard Card alapú intelligens helyi
tömegközlekedési jegyek, bérletek bevezetése a régió központokban
a magyar egészségügyi rendszerben a Smard Card alapú azonosítási rendszer
kialakítása
kísérleti jelleggel az elektronikus aláírás, a Smard Card alapú azonosítási
technika és az online közszektor segítségével elektronikus szavazás a
választásokon egy kisebb szavazati körzetben
2003 végéig
a magyar közlekedési rendszereben a Smard Card alapú távolsági közlekedés (busz,
MÁV, autópálya,) pilot projektjeinek elindítása az egyes vonalakon
az azonosításra és értéktárolásra alkalmas kártyák bekapcsolása speciális
kioszkokon keresztül az elektronikus kereskedelembe, és a kormányzati felügyeleti
szervezetekkel való kapcsolattartásra, és elektronikus ügyintézésre
2004 végéig
azonosításra és értéktárolásra alkalmas funkcionális aplikációk bekapcsolása a már meglévő infrastruktúrán a
turizmusban, az utazásnál, a szállásfoglalásnál és online vásárlásban
a magyar közúti személyközlekedésben a smard card alapú többfunkciós
jogosítvány bevezetésének megkezdése
6. kockázati toke a high-tech KKV-k (kis és középvállalatok)
számára
Az innovációs eredmények hasznosítása, a tudományos-technikai
fejlődés érdekében Magyarországon lényegesen nagyobb volumenű kockázati tőke
befektetésre van szükség.
A leggyorsabb fejlődésre képes vállalkozások kockázati tőkéhez
juttatása jelentősen hozzájárulhat a munkaerő foglalkoztatás javításához.
Az Európai Unió három éves programot dolgozott ki a
kockázatitőke-piac fejlesztésére. Magyarország ehhez igazodva kell átalakítsa
pénzügyi jogrendjét és joggyakorlatát. Ezt az átalakítást az európai lépésekkel
egyidőben, 2005-ig bezáróan kell megtegyük, hogy a szabad tőkeáramlásnak ne
kárvallottjai, hanem haszonélvezői legyünk. Ez biztosíthatja, hogy a tudásalapú,
innovatív gazdasági vállalkozások komoly kockázati tőkéhez
juthassanak.
2000 végéig:
ahhoz, hogy a kockázati tőke befogadására alkalmassá váljanak a vállalkozások,
főként a műszaki-technikai újdonságot felmutató cégek,
elsősorban az un. üzleti angyal hálózat kiépítésére van szükség
az USA, Nagy-Britannia és Franciaország példája alapján állami és banki
segítséggel ki kell építeni a befektetni szándékozók és a tőkét keresők
közötti közvetítő rendszert
2001 végéig:
meg kell szüntetni azt a mai adóztatási gyakorlatot, amely a passzív
megtakarításokat preferálja a kockázatvállalással szemben (jelenleg: kamatadó 0 %,
nyereségadó 18 %, árfolyamnyereség 20 %.)
különleges preferenciát kell biztosítani azoknak a befektetőknek, akik
magyarországi high-tech KKV-kbe fektetnek be
2003 végéig:
a kockázati tőkébe való befektetéseknél ma hiányzik a közszféra és a magán
megtakarítók érdekeltsége, ezért olyan konstrukciókat kell kialakítani, amelyek a
kockázati tőkébe történő magánbefektetéseket is ösztönzik
állami forrásokkal is elő kell segíteni, hogy a kockázati tőke az
innovatív kis- és középvállalkozások fejlődési lehetőségeit segítse elő. Átmeneti jelleggel, de feltétlenül szükség van az állami
részvételre, segítségre a kockázati tőke társaságok tömegessé válásához.
7. “elektronikus részvételi” lehetoség a fogyatékos, csökkent
munkaképességű (és a hátrányos helyzetű) személyek számára
A fogyatékos, csökkent munkaképességű személyek igényeit
figyelembe vevő technikai újítások végre lehetővé teszik, hogy egyenlő esélyeik
legyenek a munkavégzésbe
n és a társadalmi életben. Magyarország azonban,
Európához hasonlóan, még közel sem használta ki a
fogyatékosok és csökkent munkaképességűek igényeit kielégítő termékek és
szolgáltatások piaci lehetőségeit. A digitális korszak, az információs
társadalom kiépülése ezen a területen is döntő
fordulatot hozhat. A technológiai fejlődés eredményeinek széles körű hasznosulása
javíthatja az egészségügyi és szociális ellátás hatékonyságát és esélyeit és
elősegítheti, megkönnyítheti a fogyatékos személyek számára a mindennapi
használati eszközök alkalmazását.
CÉLOK:
2001 végéig:
át kell tekinteni a jogszabályokat és szabványokat, annak érdekében, hogy azok
megfeleljenek a hozzáférhetőség elvének
az illetékes tárcák az Európai Bizottság javaslatai alapján ajánlásokat dolgoznak ki a fogyatékos és csökkent
munkaképességű személyek igényeinek figyelembe vételére az információs és
kommunikációs termékek és szolgáltatások beszerzésekor, illetve a kormány azokat
beilleszti a közbeszerzés szabályozásába.
2002 végéig:
valamennyi nyilvános web és internetes hírforrás, folyóirat formáját és
tartalmát a fogyatékos és csökkent munkaképességű személyek számára is
hozzáférhetővé kell tenni Magyarországon
minőségi központokból álló hálózatot kell kialakítani, amelynek tagjai részt
vesznek annak az európai tananyag modulnak a kifejlesztésében, amely biztosítja a
“design mindenkinek” rendszer megismertetését a tervezőkkel és a mérnökökkel,
a fogyatékos és csökkent munkaképességű személyek számára is teljes körű
hozzáférést biztosító utaskiszolgálási rendszereket kell üzembe állítani
8. online egészségügyi szolgáltatások
Az európai kormányok többségéhez hasonlóan a magyar kormány
számára is az egyik legnagyobb kihívás a minőségi egészségügyi szolgáltatások
biztosítása. A digitális technika alkalmazásával
lehetőség nyílik az egészségügyi ellátás hatékonyságának, minőségének és
elérhetőségének javítására.
Magyarországon szűkös anyagi lehetőségeink miatt rövid távon
még nem tűzhetjük ki az átfogó távegészségügyi rends
zerek, hálózatok
kiépítését. Középtávú célként azonban már megfogalmazható az intelligens munkakörnyezet kialakítása minden
egészségügyi és szociális dolgozónak, intelligens otthonápolási környezet
megteremtése minden idős és rokkant betegnek, elektronikus családi
“egészségőr” biztosítása minden háztartás számára.
CÉLOK:
2001 végéig:
átfogó egészségügyi telematikai fejlesztési és képzési koncepció, valamint a
távegészségügyi alkalmazások közösségekhez történő eljuttatására irányuló
finanszírozási mechanizmusok kidolgozása
szakértői csoportokat létrehozása az egészségügyi adatvédelem, adatbiztonság
normatíváinak, valamint az adatkezelés jogi és etikai szabályozásának
kidolgozására, és a nemzetközi szabványokkal történő harmonizálásra
2002 végéig:
A létező egészségügyi könyvtári elektronikus adatbázisok összekapcsolása,
egységes elektronikus egészségügyi könyvtári katalógus és full text szolgáltatás
létrehozása, felkészülés a pán-európai on-line orvosi könyvtárhálózatba
történő csatlakozásra
egészségügyi telematikai alkalmazásokat, szolgáltatásokat fejlesztő, illetve
modellező kutatóhelyek és kutatói hálózatok kialakítása, amelyek alkalmasak a
biztonságos hálózati technológiák és az on-line csoportos együttműködési formák
(távkonzílium, csoportos döntéstámogató rendszerek)
egészségügyi környezetben történő fejlesztésére és tesztelésére
biztosítani kell, hogy a kutatóhelyek az egészségügyi telematikai ismeretek
gyűjtésére, terjesztésére és oktatására, valamint a hazai és nemzetközi
kutatási projektek koordinálására alkalmas szakértői forráscentrumként is
működjenek
a kutatói hálózatok számára forrásokat kell elkülöníteni a K+F és az oktatási
funkciók ellátására;
2003 végéig:
az egészségügyi szolgáltató rendszerek szereplőinek állandó (networking),
illetve szakaszos (smart card) összeköttetést biztosító, integrált adatgyűjtő,
elemzo, előrejelző és információ-továbbító regionális hálózatok
kifejlesztése, amelyek rendszerszerűen működtetve
alkalmasak az egészségügyi rendszer menedzsmentjének javítására, az ellátás
folyamatosságának biztosítására, az egészségügyi szakemberek
együttműködésének megkönnyítésére
a regionális információrendszereket alkalmassá kell tenni az egészségügyi és
szociális mutatók monitorozására. Munkájukban kiemelt figyelmet kell kapjon az európai csatlakozáshoz, felzárkózáshoz
kapcsolódó releváns népegészségügyi információk gyűjtése, valamint az
előrejelző és vészjelző feladatok ellátása;
2004 végéig:
a közösségek egészségfejlesztése érdekében az egyének és családok, valamint
az egészségügyi ellátórendszer közötti on-line kapcsolat megteremtése, amely
egyenlő és biztonságos információ-hozzáférést tesz lehetővé felhasználóbarát (pl. személyi intelligens kártya,
multimédia, elektronikus háztartási egészségőr) technológiák alkalmazásával
minden egészségügyi szakember számára hozzáférés biztosítása a biztonságos
hálózati technológiák és on-line csoportos együttműködési formák
alkalmazásával működő regionálisan felépülő országos távegészségügyi
infrastruktúrához.
9. intelligens közlekedés/szállítás
A magyar intelligens közlekedési hálózatok tervezése, építése,
használata már megkezdődött. Elfogadott alapelv: egyfelől az egyedi igényekre
reagálni képes közlekedési rendszer megteremtése, másfelől a közlekedési
teljesítmény előállításához szükséges teljes körű, a költségeket a
felhasználó számára előre érzékeltető rendszer kialakítása. Eszmei elérendő
cél a potenciális felhasználó (autós, utas stb.) számára széles körű
információ biztosítása a rendelkezésre álló, különböző minőségű
(kötöttségű, sebességű, kényelmű kollektív, egyéni stb.) közlekedési
választékról és a hozzá tartozó költség/tarifa-háttérről; továbbá a
szolgáltatók számára információk biztosítása az igényszint alakulásáról és a
szolgáltató által felkínálható kiszolgálási
módokról és azok költségeiről.
Az intelligens közlekedési rendszerek alapjául szolgáló
kiépítendő főbb rendszerek közé a pálya és járműtechnológiai, a baleseti
biztonsági és a vagyonbiztonsági, a járművezetői és utastájékoztatási, a
dijkiterhelési, a forgalomszabályozási, a jármű- és áruazonosítási, a
menetrend-szerkesztési és az elszámolási rendszerek tartoznak
Az egyes rendszerek kiépítésének ütemezésénél figyelembe kell
venni, hogy az alaprendszerek döntő többsége (pl.: műholdas, térképi, járműazonosítási
rendszerek) csak regionális (nemzetközi) keretekben
építhetők ki hatékonyan, így ezek napirendre kerülése döntően európai
egyezményektől függ. Hazai mérlegelési lehetőségünk elsősorban a csatlakozás
idejének eldöntésében lehet.
2000 végéig:
a balesetmegelőző aktív beavatkozó eszközök ill. passzív védelmi berendezések
folyamatos tökéletesítésének beindítása:
a menetrendek és a pályaudvarok (autóbusz, vasút) és a repülőterek
érkezési/indulási információinak WEB-es megjelenítését (sztrájk, késések stb.)
elsősorban a nagy távolságú, nemzetközi járatok esetében.
2001 végéig:
a szükséges rendszerek kiépítése és teljes hozzáférés biztosítása a
páneurópai többnyelvű támogató, hívásazonosító és a sürgősségi szolgáltatások teljes köréhez a 112 számon.
a számos pálya- és járatüzemeltető (közlekedési szövetségek, kombinált
fuvarozás, stb.) közötti elszámolások stabilitását támogató rendszerek
kiépítése
2002 végéig:
valamennyi Magyarországon eladott személyautót hatékonyabb aktív biztonsági
rendszerekkel kell felszerelni
támogatni kell a hozzáadott-értékű, személyre szabott közlekedési és utazás
tervezési információs rendszereket, hogy azok a magyarországi közép- és
nagyvárosok 50 %-át lefedjék
valamennyi Magyarországon áthaladó transz-európai hálózatot közlekedési baleseti
és zsúfoltsági információs és management szolgáltatásokat biztosító
rendszerekkel kell lefedni
ki kell alakítani a forgalom által befolyásolt közúti jelzéseket és a
forgalomáramlást szabályozó ("adagoló") rendszereket;
a megállóhelyeket, településközpontokat fel kell szerelni igénybejelentő
lehetőséggel és a különbözo eljutási lehetőségekre vonatkozó real-time
tájékoztatással.
2003 végéig:
ki kell építeni a menetrendek szerkesztését, különböző menetrendi rendszerek
összehangolását támogató, valamint az ennek keretein belül a pillanatnyi szituáció
alapján az igényekre reagáló rugalmas változtatás biztosítására alkalmas
rendszereket,
ki kell építeni a multimodális (eszközváltási) csomópontok forgalomszervezését
támogató rendszereket (áruszállítások logisztikai támogatása, ill.
személyközlekedési útbaigazító rendszerek, fokozatosan a visszajelentkezés,
igénybejelentés funkciójával is kiegészítve);
az elektronikus járműazonosítást szolgáló rendszerek
létrehozása (jeladó, elektronikus rendszám), amelyek lehetővé teszik a térben-idoben
differenciált díjfizettetést (városi zónák, hidak, parkolók, külső útszakaszok)
illetve pl. a körözött járművek keresését.
2004 végéig:
minden magyarországi nagyobb légi folyosót csatlakoztatni kell ahhoz a páneurópai
földi vagy űrbázisú infrastruktúrával kiszolgált rendszerhez, amely képes
hozzájárulni a zsúfoltság elfogadható szintre csökkentéséhez ugyanakkor növeli a
biztonsági szintet
fedélzeti műholdas helymeghatározási és navigációs rendszerek terjedésének
elősegítése
a járművezetőket kiszolgáló információs rendszerek kialakításának beindítása
(digitális térkép, útviszonyok, forgalmi körülmények, útvonalválasztást
támogató rendszerek).
10.online kormányzás és önkormányzás
A közigazgatás informatizálása során az
államigazgatásban és az önkormányzati igazgatásban jelentős eredmények születtek.
Korszerű informatikai támogatással működnek az országos alapnyilvántartások
(népesség-, ingatlan-, gépjármű-, okmánynyilvántartás stb.), a szakági
információrendszerek (adó, statisztika, közbiztonság, vám, társadalombiztosítás
stb.). EU- kompatibilis a közigazgatás egységes informatikai infrastruktúrája,
az elektronikus üzenet és címtár rendszer.
Az EU csatlakozási előkészületekkel összhangban a meglévő
rendszerek modernizációjával jelentős változást kell elérnünk a közigazgatási
munka hatékonyságában, a közérdekű és digitális információk
hozzáférhetőségében, az állampolgári ügyintézés informatikai támogatásában.
A közigazgatás azzal is elősegítheti az információs társadalom
kialakítását, hogy közreműködik az informatikai alkalmazások jogi feltételének
megteremtésében, a korszerű megoldások bevezetését támogató jogi környezet
alakításában.
A közigazgatás az informatikai eredmények egyik legnagyobb
felhasználója. Ezért alapvető követelmény, hogy a
közigazgatás élen járjon az informatika alkalmazásában követve a legjobb
gyakorlatot, ezzel is elősegítve az egész társadalom informatizálását.
Ennek érdekében el kell érni, hogy
- az állampolgárok az őket érintő kormányzati, önkormányzati, kistérségi,
regionális és EU-s információkhoz elektronikus formában hozzájussanak – például
- az infokioszkok rendszerében
- a közigazgatásban dolgozók hasznosítani tudják a
korszerű informatikai megoldásokat és eszközöket:
- egyszerűsödjön az állampolgárok ügyeinek intézése (egyablakos informatikai
modell általánossá tétele)
- otthonról elérhetőek legyenek a közigazgatási adatbázisok:
- informatika támogatást kapjon az elektronikus űrlapok
kitöltése, (adóbevallás, állapotváltozások rögzítése stb.) elektronikus
regisztrációja:
- megteremtődjenek az elektronikus vélemény-nyilvánítás, az országos és helyi
választások, valamint népszavazás feltételei,
- a kormányzati és önkormányzati döntések információi
az interneten keresztül hozzáférhetővé váljanak,
- a közigazgatási szervezetek kommunikációja (levelezés, határozathozatal stb.)
elektronikus formában történjen:
- a közigazgatási adatállományok hasznosíthatók legyenek a vállalkozói és a civil szféra számára is (információs közművek).
CÉLOK:
Az online közigazgatás, a digitális kormányzás-önkormányzás
megteremtése céljából:
2000 végéig
ki kell dolgozni a közigazgatás középtávú informatizálásának stratégiáját,
az elektronikus aláírás jogi környezetének meg kell teremteni a közigazgatási
munkavégzésben
az informatikai írástudásra követelményeit be kell építeni a közigazgatási
alap- és szakvizsgába
ki kell alakítani a települési szintű döntések, jogszabályok egységes
nyilvántartó rendszerét, nyilvános interaktív hozzáférhetőséget kell biztosítani
a testületi döntésekhez és a szakapparátusi közcélú döntéseihez (WEB-lap, helyi
televíziók, stb.)
kísérleti alkalmazásokat kell beindítani az államigazgatás és az önkormányzati
igazgatás informatikai összehangolására
ki kell alakítani a regionális információrendszerek modelljét
a közigazgatási hálózatot ki kell építeni a városokig
be kell indítani a független moderátorok képzését a vita és visszajelző fórumok
(2003-tól) számára.
2001 végéig
a digitális kormányzás programja akkor valósulhat meg, ha Magyarországon mind a
hét régióban (és minden megyében) elindul a regionális információs társadalmak
(intelligens régió programok) megvalósítása,
a fővárosban és régióközpontokban ki kell épülni a regionális információs
központoknak, infokioszkoknak
ki kell dolgozni a közigazgatási szervezetek elektronikus kommunikációs modelljét,
az önkormányzati jogszabály nyilvántartó rendszert országos szinten ki kell
terjeszteni
az ECDL be kell vezetni a központi államigazgatási dolgozók 15-20%- nál
a közigazgatási informatikai hálózatot ki kell építeni az önkormányzatokig
kísérleti projektek kell indítani a kábeltelevíziós hálózat közigazgatási
hasznosítására
digitális önkormányzás pilot projekteket kell indítani
2002 végéig
a közigazgatási szervezetek elektronikus kommunikációját támogató informatikai
feltételek kialakítása (jogi környezet, technikai feltételek, stb.)
az ECDL bevezetése a központi államigazgatási dolgozók 35-40 %-nál és a területi
közigazgatási szervezetek dolgozóinak 25-30%-nál, önkormányzati szervezetek
15-20%-nál
a kistérségi információközpontok kiépítése 150-200 kistérség bekapcsolásával
modellkísérletek beindítása az EU és hazai közigazgatási információrendszerek,
infrastruktúrák együttműködési feltételeinek
kimunkálására
2003 végéig:
Magyarországon legalább négy lényeges típusú nyilvános adathoz könnyű
hozzáférést kell biztosítani: jogi és adminisztratív információ, kulturális
információ, környezeti információ, valamint azonnali közlekedési és zsúfoltsági
adatok.
Magyarországon is ki kell terjeszteni az Internet használatát - biztosítva a
konzultációt és a visszajelzést - a fontos politikai kezdeményezésekre. A cél az,
hogy a törvények és jogszabályok a weben történő
egyszerű közzétételén túl létre jöjjön egy vita- és visszajelzo fórum,
lehetőleg független moderátorokkal (pl. interaktív helyi TV adások rendszere)
a teleházak (és a hasonló intézmények) váljanak a közösségi, civil
önkormányzás kiszolgáló szerveivé
biztosítani kell, hogy a polgárok kétoldalú (interaktív) hozzáféréshez jussanak
(pl. adózási űrlapok, finanszírozási űrlapok, stb.), ami lehetové teszi számukra
mind az információszerzést, mind a kitöltött űrlapok leadását.
Megjegyzés:
Az eMagyarország programjának ez a
tervezete közel kétszáz szakértő 1999 decembere és 2000 februárja között
elmondott véleményének figyelembevételével született meg. A szövegtervezeteket
három nyilvános vitafórumon és jó néhány szakértői megbeszélésen vitattuk
meg. Az egyes fejezeteket ennek ellenére eltérő
“mélységben” sikerült kidolgozni - értelemszerűen számos konkrét kérdésben a
szakértői álláspontok is eltértek vagy ütköztek egymással.
A szöveg mostani változatának szerkesztését végzők arra
törekedtek, hogy az eEurópa programban megjelölt célok magyarországi adaptálására
három-öt éves időkeretben kerüljön sor. Ugyanakkor a vita résztvevői között
sokszor az 1-2 éven belül szükséges vagy lehetséges lépések kapcsán is teljesen
eltérő vélemények csaptak össze.
Nincs olyan program, ami befejezett lenne. Különösen igaz ez az
eMagyarország jelenlegi tervezetére, amelyet jelenlegi formájában egy széleskörű
vita kiinduló és nem végpontjának tekintünk. Reméljük, hogy ez a tervezet
lehetőséget nyújt a közigazgatásban és a gazdaságban dolgozók, a független
szakértők és az érdeklődő “laikusok” közötti érdemi párbeszéd
elindulásához.
Folyamatosan várjuk a további javaslatokat, az új vagy kiegészítő
szövegváltozatokat. Az újabb verziók folyamatosan olvashatók lesznek m
ajd az
INCO internetes folyóiratban (www.inco.hu),
az Európai Párbeszéd Alapítvány és az MGYOSZ honlapján.
Minden résztvevő segítségét köszönjük.
2000. 02. 22.
HÉA Stratégiakutató Intézet
Európai Párbeszéd Alapítvány
Munkavállalók és Gyáriparosok Országos Szövetsége