eMAGYARORSZÁG

az “eEurope: Információs Társadalom mindenkinek”
magyarországi programja

 

Bevezetés

 

Az Európai Unió eEurope programja értelemszerűen az Unió jelenlegi helyzetét és fejlettségét tekinti kiindulópontnak. Mi sem tehetünk mást, minthogy az “eMagyarország”-program keretében elsősorban a magyar gazdaság és társadalom mai helyzetéből, ugyanakkor egy reális, távlati jövőképből kiindulva vázoljuk fel a tennivalókat.

A magyarországi szellemi és innovációs kapacitásra támaszkodva valós lehetőségünk van a “későn jövők előnyének” kihasználására: a legkorszerűbb technológiák és eljárások célorientált felhasználására, az ország fejlődését nehezítő “szűk keresztmetszetek” oldására és csatlakozásunkra az ezredforduló “új gazdaságába”.

Csak céltudatos és gyors belépésünk az információs társadalomkorszakába biztosíthatja Magyarország teljes fejlődési/fejlesztési potenciáljának eredményes kihasználását. Az új technológiák hatékony alkalmazása egyaránt szolgálja a magyar gazdaság versenyképességének növelését és a társadalom életminőségének javulását.

A globalizáció korában egy ország csak akkor képes megőrizni vagy javítani polgárai életminőségét, ha korszerű, innovatív, ezért versenyképes gazdaságot teremt. A globális világgazdaságban azonban csak az a nemzetgazdaság lehet eredményes, amely versenyképes társadalomra támaszkodhat. A versenyképes társadalom tagjai képesek és készek kommunikálni, kooperálni, képesek és készek egész életük folyamán új ismereteket és képességeket elsajátítani, képesek és készek civil, nem kormányzati, non-profit, stb. szerveződések során át hatékony válaszokat, megoldásokat találni a környezetükben kialakuló új jelenségekre, problémákra.

A versenyképes társadalmat olyan hatékony, professzionális állam “szolgálja ki”, amely a világpiacon is “versenyképes árakon”, költségekkel szervez közigazgatási, egészségügyi, szociális ellátási, helyi önkormányzati, innovációs, oktatási, stb. szolgáltatásokat a társadalom tagjai, így az adott országban dolgozó gazdasági egységek számára. Mindez elképzelhetetlen a legkorszerűbb informatikai és technológiai eredmények legszélesebb körű és “hétköznapi” alkalmazása nélkül.

Az “eEurope” politikai kezdeményezésben leírtak gyors és hatékony magyarországi megvalósítása az ország sikeres Uniós csatlakozásához is elengedhetetlen: Magyarországnak az Európai Unióval együtt kell belépnie az “új gazdaságba”, enélkül hatalmas beruházásokkal járó technológiai fejlesztésekre van szükség, még fontosabb azonban az ezek által generált átfogó társadalmi, gazdasági modernizáció és versenyképesség-növekedés. Ezek a fejlesztések teszik lehetővé a magyarországi információs társadalom szempontjából kulcsfontosságú korszerű tartalom”termelés” és -szolgáltatás bázisának gyors kialakulását is.

A fenti értelemben kettős történelmi váltóponton vagyunk: az eredménytelen vagy lassú cselekvés miatt a magyarországi információs társadalom létrejöttének és az ország EU-tagságának az elmaradása egyaránt a - hosszú távú - mellékvágányra tévedés, esetleg a kisiklás veszélyével fenyeget.

Magyarországnak vannak átadható, az Unió és tagállamai számára is hasznosítható tapasztalatot jelentő eredményei az információs társadalom kialakításában. A közoktatási internetes programok, a távoktatási kezdeményezések, a teleházak hálózatai, és a dinamikusan fejlődo mobil távközlés eredményei is ezek közé sorolhatók.

Magyarországon több, az információs társadalom kialakulását célzó szakmai-politikai program készült, ezek megvalósításának lassúsága vagy elmaradása miatt azonban lemaradásunk a fejlett európai országokhoz mérten jelentős. A jövő társadalma az információs társadalom, ezért Magyarország számára is létkérdés az azonnali csatlakozás az “eEurope”-programhoz.

A gondolati kapcsolódás megkönnyítése érdekében az EU dokumentumának terminológiáját és fejezetbeosztását használtuk. Így a követtük az abban szereplő tíz legfontosabb fejezetet, amelyek a következők:

  1. A fiatalok beléptetése a digitális korszakba
  2. Olcsó Internet hozzáférés
  3. Az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása
  4. Gyors Internet a kutatók és a diákok részére
  5. Intelligens kártyák a biztonságos elektronikus hozzáféréshez
  6. Kockázati tőke a high-tech KKV-k (kis és középvállalatok) számára
  7. “Elektronikus részvételi” lehetőség a fogyatékos, csökkent munkaképességű és hátrányos helyzetű személyek számára
  8. Online egészségügyi szolgáltatások
  9. Intelligens közlekedés, szállítás
  10. Online kormányzás

Amikor az Európai Bizottság kijelenti, hogy feltétlenül szükség van az eEurópára, nekünk is ki kell mondanunk, hogy feltétlenül szükség van annak magyarországi megvalósítására, az ezt biztosító eMagyarország programra. Az eMagyarország keretében átfogó jövőképre van szükség. A részfeladatok kidolgozását, az informatikai technológiák alkalmazása programjának szövegezését másutt kell elvégezni. Itt a globális és az európai információs társadalomba lépő Magyarországnak kell közérthető, - a reális helyzetből kiinduló, - távlatos programot kínálni.

 

 

1. A fiatalok beléptetése a digitális korszakba

 

A magyar oktatás – az európai oktatáshoz hasonlóan – felismerte, hogy az oktatás a digitális korszakban fontosabb lesz, mint a megelőző időszakokban. A hazai oktatáspolitika és –fejlesztés odáig eljutott, hogy mindenekelőtt a közép-és felsőfokú oktatásban az informatika szerepét növelte, de az nálunk is alapvető feladat még, hogy 2002-re (2003-ra? 2004-re?) minden iskolát rákapcsoljanak a világhálóra.

Európában és Magyarországon is alapvető feladat annak biztosítása, hogy a tanárok és diákok teljes mértékben élvezhessék az új technika kínálta lehetőségeket és az oktatási intézmények az iparral együtt dolgozva minőségi termékeket, tartalmakat nyújtsanak.

A fiatalok beléptetése a digitális korszakba csak akkor sikerülhet, ha a magyar közoktatás, felsőoktatás és felnőttoktatás közös stratégia mentén működik együtt a magyar tudástársadalom megteremtése érdekében Egyre szélesebb körben válik ismertté, hogy az információs társadalom kialakulása nem egyszerűen az informatikai eszközök és alkalmazások elterjesztését jelenti, hanem az információs korban szükséges tudások – köztük új ismeretek, új kreatív készségek, új innovációs képességek – széles körű elsajátítását. Az is “közhellyé” válik lassan, hogy az állampolgárok aktív részvétele nélkül nem jöhet létre és nem “működhet” az információs társadalom.

Magyarországon a digitális kor küszöbén mindenekelőtt az oktatási intézményeket és a tudás átadását szolgáló megoldásokat, a tudás átadását szolgáló mechanizmusokat kell fejleszteni. Az információs társadalom korszakára legelőször a fiatalokat kell felkészíteni.

 

 

CÉLOK:

 

Az eEurópa 2003-ig végéig mindössze hat stratégiai feladat megoldását tűzte célul. Magyarországon ezen feladatok - a valós viszonyok által megszabott menetrend szerinti -megvalósításán túl biztosítani kell az oktatási rendszer felkészülését az információs társadalom igényeinek kielégítésére.

 

2000 végéig:

 

2001 végéig:

 

2002 végéig:

 

2003 végéig:

 

2004 végéig:

 

2005 végéig:

 

 

2. Olcsó Internet hozzáférés

 

Az európai törekvésekhez hasonlóan Magyarországon is a háztartások és az intézmények Internetesítése az elsődleges cél. Csak így lehet biztosítani az ország valamennyi lakosának hozzáférését az Internet adta lehetőségekhez és nemzetgazdasági szinten élvezni annak hasznosságát.

Az Internetet használók számának gyors ütemű növeléséhez rövidtávon tovább kell fejleszteni a közösségi Internet-elérést biztosító intézményrendszert, a teleházak, könyvtárak, stb. mennyiségi és minőségi technikai felszereltségét. A tömeges lakossági Internet hozzáférés érdekében közép- és hosszú távon meg kell teremteni a felhasználói költségek jelentős csökkenésének feltételeit.

Magyarországon az olcsó Internet-hozzáférés elsősorban nem a távközlés liberalizációjától függ, (a távközlési piac liberalizációja legkésőbb 2002. január 1-én következik be), inkább politikai döntés és árszabályozás kérdése. Az Internet-elérést szolgáló dial-up, az ISDN és a bérelt vonali Internet-szolgáltatás nem része a távközlési koncessziós szerződéseknek, így azokat emelt szintű szolgáltatásként a szabad áras kategóriába sorolták. Semmilyen jogi akadálya sincs tehát annak, hogy Magyarországon az olcsó Internet-hozzáférés biztosítását szolgáló program megvalósítását azonnal elkezdjük.

Elsősorban az e téren elért eredményektől függ, hogy Magyarország az Uniós csatlakozás előtt is képes lesz-e bekapcsolódni az eEurope program gyakorlati megvalósításába.

 

 

CÉLOK:

A magyar kormányzat és az Internet-szolgálatók az olcsóbb Internet szolgáltatás érdekében:

 

2000 végéig:

 

2001 végéig:

 

2002 végéig:

 

 

3. az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása

 

Az egész fejlett világ, s ezen belül Európa is az eKereskedelemtől várja az elektronikus piac kifejlődését, az európai gazdasági versenyképesség növelését, sőt részben a gazdaság növekedését, ezért Magyarországnak – hasonló okokból – koncentrált figyelmet kell fordítania az eKereskedelem gyors elterjesztésére. Az elektronikus kereskedelem fejlettségi szintje hazánkban jelenleg meglehetősen alacsony, különösen a kis- és középvállalkozások esetében.

Magyarországon is meghatározó fontosságú az “eKereskedelem” sikere szempontjából, hogy az milyen gyorsan és milyen mélyen válik általánossá a közigazgatás közbeszerzési gyakorlatában is.

Fontos feladat az elektronikus aláírás, az elektronikus dokumentumok jogi szabályozásának biztosítása. Jelentős állami feladat az internetes pénzügyi tranzakciók biztonsági feltételeinek megteremtéséhez szükséges jogszabályi háttér gyors kialakítása, autorizációs központok létrehozása.

Az intelligens kártyák (mint a személyazonosítás és a pénzügyi információk hordozásának fontos eszközei) elterejedésének segítését az EU is sürgeti. A szükséges szabályozási környezet mielőbbi megteremtése a magyar gazdaság számára jelentos versenyelőnyt adhat a következő években.

 

 

CÉLOK:

 

2000 végéig:

 

2001 végéig:

 

 

4. gyors Internet a kutatók és a diákok részére

 

Az egyetemek és a kutatóintézetek nálunk is élen jártak az Internet lehetőségek kihasználásában, de az online egyetemi-kutatói együttműködés valóban gyerekcipőben jár, mert ennek még nem épültek ki az infrastrukturális és technológiai feltételei.

Magyarország tehát nem tehet mást, mint a régióban elsőként vagy legalább az első között elkötelezi magát az interaktív, gyors Internet hálózatok megépítése mellett és ezzel véglegesen bekapcsolódik a páneurópai és globális online szellemi vérkeringésbe. A digitális kommunikáció ilyen fejlődése nélkülözhetetlen a magas színvonalú, multimédiás távoktatáshoz és távtanuláshoz is.

 

 

CÉLOK:

 

2000 végéig:

 

2001 végéig:

 

2002 végéig:

 

 

5. Intelligens kártya (“smart card”) az elektronikus hozzáférés biztosításához

 

Az intelligens kártyák és az erre épülő alkalmazások egyre nagyobb szerepet kapnak a fogyasztók kiszolgálásában, a vállalati technológiákban, és részévé válnak az Internet és az elektronikus kereskedelem rendszerének. Megtalálhatóak minden GSM telefonban, a loyalty kártya tulajdonosok millióinak tárcájában. Jelenleg már több mint 2.5 milliárd kártya van használatban világszerte.

Magyarországon is egyre több területen alkalmazzák az intelligens kártyákat: több mint 200 000, a felsőoktatási intézményekben tanuló diák kapott ilyen diákigazolványt, a parlamentben chip kártyás szavazó rendszert telepítettek, Budapesten a belvárosi parkoló automatáknál előre feltöltött chip káryákkal is fizethetünk, több százezer “pontgyűjtő” üzemanyag kártya került forgalomba az elmúlt években. A nagy rendszerek mellett érdekes pilot projektek indultak el a vállalati étkeztetés területén, a közmű szolgáltatásoknál, stb. .

Mivel az intelligens kártyák multifunkcionalitása sokrétű felhasználást (azonosítás, értéktárolás, offline-adattárolás) biztosít, elengedhetetlen az egységes kártya szabványok elfogadása. Az elkövetkező négy évben alapvető fontosságú, hogy Magyarországon olyan multifunkcionális intelligens kártya rendszer kerüljön bevezetése, amely közös platformot, átjárható informatikai rendszereket teremt. A műszakilag és szakmailag összehangolt tevékenység keretein belül egységes (szabványos) eljárásokat kell kiépíteni a kártya kibocsátásban és elfogadásban, valamint a kártyákkal végzett tranzakciók kezelése során.

 

 

Célkitűzések:

 

2000 végéig

 

2001 végéig

 

2002 végéig

 

2003 végéig

 

2004 végéig

 

 

6. kockázati toke a high-tech KKV-k (kis és középvállalatok) számára

 

Az innovációs eredmények hasznosítása, a tudományos-technikai fejlődés érdekében Magyarországon lényegesen nagyobb volumenű kockázati tőke befektetésre van szükség.

A leggyorsabb fejlődésre képes vállalkozások kockázati tőkéhez juttatása jelentősen hozzájárulhat a munkaerő foglalkoztatás javításához.

Az Európai Unió három éves programot dolgozott ki a kockázatitőke-piac fejlesztésére. Magyarország ehhez igazodva kell átalakítsa pénzügyi jogrendjét és joggyakorlatát. Ezt az átalakítást az európai lépésekkel egyidőben, 2005-ig bezáróan kell megtegyük, hogy a szabad tőkeáramlásnak ne kárvallottjai, hanem haszonélvezői legyünk. Ez biztosíthatja, hogy a tudásalapú, innovatív gazdasági vállalkozások komoly kockázati tőkéhez juthassanak.

 

2000 végéig:

 

2001 végéig:

 

2003 végéig:

 

 

7. “elektronikus részvételi” lehetoség a fogyatékos, csökkent munkaképességű (és a hátrányos helyzetű) személyek számára

 

A fogyatékos, csökkent munkaképességű személyek igényeit figyelembe vevő technikai újítások végre lehetővé teszik, hogy egyenlő esélyeik legyenek a munkavégzésben és a társadalmi életben. Magyarország azonban, Európához hasonlóan, még közel sem használta ki a fogyatékosok és csökkent munkaképességűek igényeit kielégítő termékek és szolgáltatások piaci lehetőségeit. A digitális korszak, az információs társadalom kiépülése ezen a területen is döntő fordulatot hozhat. A technológiai fejlődés eredményeinek széles körű hasznosulása javíthatja az egészségügyi és szociális ellátás hatékonyságát és esélyeit és elősegítheti, megkönnyítheti a fogyatékos személyek számára a mindennapi használati eszközök alkalmazását.

 

 

CÉLOK:

 

2001 végéig:

 

2002 végéig:

 

 

8. online egészségügyi szolgáltatások

 

Az európai kormányok többségéhez hasonlóan a magyar kormány számára is az egyik legnagyobb kihívás a minőségi egészségügyi szolgáltatások biztosítása. A digitális technika alkalmazásával lehetőség nyílik az egészségügyi ellátás hatékonyságának, minőségének és elérhetőségének javítására.

Magyarországon szűkös anyagi lehetőségeink miatt rövid távon még nem tűzhetjük ki az átfogó távegészségügyi rendszerek, hálózatok kiépítését. Középtávú célként azonban már megfogalmazható az intelligens munkakörnyezet kialakítása minden egészségügyi és szociális dolgozónak, intelligens otthonápolási környezet megteremtése minden idős és rokkant betegnek, elektronikus családi “egészségőr” biztosítása minden háztartás számára.

 

 

CÉLOK:

 

2001 végéig:

 

2002 végéig:

 

2003 végéig:

 

2004 végéig:

 

 

9. intelligens közlekedés/szállítás

 

A magyar intelligens közlekedési hálózatok tervezése, építése, használata már megkezdődött. Elfogadott alapelv: egyfelől az egyedi igényekre reagálni képes közlekedési rendszer megteremtése, másfelől a közlekedési teljesítmény előállításához szükséges teljes körű, a költségeket a felhasználó számára előre érzékeltető rendszer kialakítása. Eszmei elérendő cél a potenciális felhasználó (autós, utas stb.) számára széles körű információ biztosítása a rendelkezésre álló, különböző minőségű (kötöttségű, sebességű, kényelmű kollektív, egyéni stb.) közlekedési választékról és a hozzá tartozó költség/tarifa-háttérről; továbbá a szolgáltatók számára információk biztosítása az igényszint alakulásáról és a szolgáltató által felkínálható kiszolgálási módokról és azok költségeiről.

Az intelligens közlekedési rendszerek alapjául szolgáló kiépítendő főbb rendszerek közé a pálya és járműtechnológiai, a baleseti biztonsági és a vagyonbiztonsági, a járművezetői és utastájékoztatási, a dijkiterhelési, a forgalomszabályozási, a jármű- és áruazonosítási, a menetrend-szerkesztési és az elszámolási rendszerek tartoznak

Az egyes rendszerek kiépítésének ütemezésénél figyelembe kell venni, hogy az alaprendszerek döntő többsége (pl.: műholdas, térképi, járműazonosítási rendszerek) csak regionális (nemzetközi) keretekben építhetők ki hatékonyan, így ezek napirendre kerülése döntően európai egyezményektől függ. Hazai mérlegelési lehetőségünk elsősorban a csatlakozás idejének eldöntésében lehet.

 

2000 végéig:

 

2001 végéig:

 

2002 végéig:

 

2003 végéig:

 

2004 végéig:

 

 

10.online kormányzás és önkormányzás

 

A közigazgatás informatizálása során az államigazgatásban és az önkormányzati igazgatásban jelentős eredmények születtek. Korszerű informatikai támogatással működnek az országos alapnyilvántartások (népesség-, ingatlan-, gépjármű-, okmánynyilvántartás stb.), a szakági információrendszerek (adó, statisztika, közbiztonság, vám, társadalombiztosítás stb.). EU- kompatibilis a közigazgatás egységes informatikai infrastruktúrája, az elektronikus üzenet és címtár rendszer.

Az EU csatlakozási előkészületekkel összhangban a meglévő rendszerek modernizációjával jelentős változást kell elérnünk a közigazgatási munka hatékonyságában, a közérdekű és digitális információk hozzáférhetőségében, az állampolgári ügyintézés informatikai támogatásában.

A közigazgatás azzal is elősegítheti az információs társadalom kialakítását, hogy közreműködik az informatikai alkalmazások jogi feltételének megteremtésében, a korszerű megoldások bevezetését támogató jogi környezet alakításában.

A közigazgatás az informatikai eredmények egyik legnagyobb felhasználója. Ezért alapvető követelmény, hogy a közigazgatás élen járjon az informatika alkalmazásában követve a legjobb gyakorlatot, ezzel is elősegítve az egész társadalom informatizálását. Ennek érdekében el kell érni, hogy

 

 

CÉLOK:

 

Az online közigazgatás, a digitális kormányzás-önkormányzás megteremtése céljából:

 

2000 végéig

 

2001 végéig

 

2002 végéig

 

2003 végéig:

 

 

Megjegyzés:

 

Az eMagyarország programjának ez a tervezete közel kétszáz szakértő 1999 decembere és 2000 februárja között elmondott véleményének figyelembevételével született meg. A szövegtervezeteket három nyilvános vitafórumon és jó néhány szakértői megbeszélésen vitattuk meg. Az egyes fejezeteket ennek ellenére eltérő “mélységben” sikerült kidolgozni - értelemszerűen számos konkrét kérdésben a szakértői álláspontok is eltértek vagy ütköztek egymással.

A szöveg mostani változatának szerkesztését végzők arra törekedtek, hogy az eEurópa programban megjelölt célok magyarországi adaptálására három-öt éves időkeretben kerüljön sor. Ugyanakkor a vita résztvevői között sokszor az 1-2 éven belül szükséges vagy lehetséges lépések kapcsán is teljesen eltérő vélemények csaptak össze.

Nincs olyan program, ami befejezett lenne. Különösen igaz ez az eMagyarország jelenlegi tervezetére, amelyet jelenlegi formájában egy széleskörű vita kiinduló és nem végpontjának tekintünk. Reméljük, hogy ez a tervezet lehetőséget nyújt a közigazgatásban és a gazdaságban dolgozók, a független szakértők és az érdeklődő “laikusok” közötti érdemi párbeszéd elindulásához.

Folyamatosan várjuk a további javaslatokat, az új vagy kiegészítő szövegváltozatokat. Az újabb verziók folyamatosan olvashatók lesznek majd az INCO internetes folyóiratban (www.inco.hu), az Európai Párbeszéd Alapítvány és az MGYOSZ honlapján.

 

Minden résztvevő segítségét köszönjük.

 

2000. 02. 22.

 

 

HÉA Stratégiakutató Intézet

Európai Párbeszéd Alapítvány

Munkavállalók és Gyáriparosok Országos Szövetsége