|
Vajon mi van a képernyőjükön? |
A vállalatok többsége úgy gondolja, jogában áll tudni, mivel töltik idejüket a számítógép előtt ülő alkalmazottak. Vajon pasziánszal múlatják az időt, vagy humoros képeket keresnek az interneten, miközben csevegnek ismerőseikkel, és óránként megetetik virtuális tevéjüket? A főnök ideges, mert a vállalat sokat fizet a világháló eléréséért, és úgy gondolja, spórolni tudnának a költségeken, ha a dolgozók a netet kizárólag csak munkájukhoz használnák.
A vállalat vezetése ezért beszerez egy kémszoftvert, amelyet föltelepítenek a központi szerverre. Végre a főnök mindent tud, megnézheti, hogy a titkárnője milyen weboldalakat látogat, kiknek ír e-maileket, de akár azt is, vajon a más cégek felé kacsingató dolgozók mely cégeknek küldik el önéletrajzaikat.
Mikor kiderül, hogy a főnök beleolvas a levelekbe és mindent lát, felháborodnak az alkalmazottak, többen felmondással fenyegetőznek. A vállalat vezetése azzal védekezik, hogy joga van megfigyelni, hiszen munkaidőben és a cég számítógépeit használva interneteztek a dolgozók. De valóban helyes ez az érvelés?
A problémával foglalkozó szakemberek többsége azt mondja, a vállalatoknak igazuk van, nem követnek el törvénytelenséget a megfigyeléssel, hiszen ők állják az internet költségeit, övék a számítógép. Ráadásul mivel fizetnek alkalmazottaiknak, elvileg ők gazdálkodnak azok munkaidejével is.
Ugyanakkor civil szervezetek tiltakoznak, mondván, hogy a vállalat menedzsmentje személyes információk birtokába juthat anélkül, hogy erről a dolgozóknak tudomásuk lenne. Az egymással folyamatos vitában álló csoportok egyetlen dologban egyetértenek: a munkahelyi megfigyelést szabályozni kell, és erre a világ fejlett országai hajlandóak is.
Kémkedni lehet, de csak megkötések mellett
Nagy-Britanniában október 24-én lép életbe az a kormányrendelet, amely szigorú feltételek mellett hivatalosan is engedélyezi a vállalatoknak a kémkedést. A cégvezetők feltelepíthetnek különféle elemzőszoftvereket a szerverre, adatokat gyűjthetnek arról, munkaidejükben az alkalmazottak milyen weboldalakat kerestek fel, és egy-egy helyen mennyi ideig tartózkodtak. A vállalatok akár e-mail-szűrő szoftvereket is használhatnak, amelyek a meghatározott kulcsszavakat tartalmazó üzeneteket kiemelik a napi elektronikus forgalomból. Azonban a cégeknek csínján kell bánniuk ezekkel az eszközökkel, mivel törvénysértést követnek el akkor, ha elolvassák a magánjellegű üzeneteket.
Az Egyesült Államokban a kormányzat más oldalról közelítette meg a problémát, mikor képviselők bemutatták a munkahelyi megfigyelésről szóló törvénytervezetet a szenátusnak. A szabályozás nem dönt arról, vajon egy-egy vállalatnak jogában áll-e információkat gyűjteni alkalmazottaikról, csupán azt mondja ki, tudatni kell a dolgozókkal, hogy munkaadójuk milyen szintű megfigyelést végez a háttérben.
Németországban szintén komolyan veszik az internet elterjedésével felmerült jogi és etikai problémákat, a munkaügyi miniszter vezetésével képviselők egy csoportja várhatóan 2001 tavaszán fogja bemutatni a szövetségi parlamentnek azt a munkahelyi viszonyokat szabályozó új törvényt, amely részletesen kitér a munkahelyi megfigyelésre is.
Hasonlóan a brit kormányrendelethez a német paragrafusok is engednék a cégeknek, hogy kielemezzék dolgozóik internetezési szokásait és elolvassák az e-maileket. A tervezet ezzel párhuzamosan gondoskodik az alkalmazottak jogairól is, a magántermészetű üzenetek és adatok gyűjtését törvénybe ütköző cselekedetnek minősíti.
Szoftverek vállalati kémeknek
|
A Nagy Testvér figyel téged |
Vannak a világon olyan cégek, amelyek kifejezetten a vállalati megfigyelésre szakosodtak, és ehhez fejlesztenek különféle szoftvereket. Léteznek e-mail-szűrő programok, amelyek meghatározott kifejezésekre, például a vállalati vezetők nevét tartalmazó e-mailekre "ugranak", de lehet kapni olyan szoftvert is, amely egy iroda teljes internetforgalmáról készít jelentéseket.
Nemrég egy skót fejlesztőcég, az Actis Technology átfogó eszközt készített, ami megfelelő beállítások mellett a cég dolgozóinak világhálón végzett tevékenységének egészét elemzi, beleértve az e-maileket, az azonnali üzenetküldő rendszereken keresztül továbbított rövid megjegyzéseket, valamint a csevegőszobákban tett hozzászólásokat.
Hasonlóan ehhez, az amerikai WinWhatWhere csomagja is átfogó megfigyelési lehetőségeket biztosít, nemcsak a hálózaton keresztül továbbított elektronikus adatokat képes elemezni, de szükség esetén az egyes alkalmazottak számítógépén tárolt dokumentumokat is átfésüli.
Elemzők szerint a vállalati hálózatok fejlődésével és elterjedésével arányosan a kémszoftverek iránt is megnő majd a kereslet. A cégvezetők szeretnének olyan biztonsági rendszereket kiépíteni a munkahelyeiken, amellyel bármikor ellenőrizni tudják, nem küldtek-e ki az alkalmazottak a vállalatra nézve titkos vagy éppen kompromittáló információt valakinek.
SafeWeb: egy lépéssel a kémek előtt
Természetesen miközben a megfigyelő szoftverek egyre bonyolultabbá és "intelligensebbé" válnak, megjelennek olyan szolgáltatások is, amelyekkel az alkalmazottak kicsúszhatnak a vállalati kémrendszerek hatóköréből.
A nemrég beindított SafeWeb névre keresztelt szolgáltatás Java-alapú böngészőprogramon keresztül, védett és megfelelően titkosított kapcsolatot használva mutatja meg az egyes weboldalakat a felhasználóknak. A kémszoftverek csupán annyit látnak, hogy a dolgozó számítógépe hosszan kommunikál a safeweb.commal, azt azonban képtelenek megállapítani, hogy valójában milyen oldalakat látogatott a titkosított szolgáltatáson keresztül.
A cég csak egyet tehet: blokkolja a SafeWebet, azonban idővel újra és újra meg kell tennie, hiszen egyre-másra fognak megjelenni az interneten a hasonló védelmet nyújtó szolgáltatások.
Abszolút kontroll: mi van a titkárnő képernyőjén?
Vannak más perspektívából közelítő megfigyelőszoftverek is, amelyek képesek megmutatni, mi is van az egyes alkalmazottak képernyőjén. Ezeknek a működése egyszerű: a rendszergazdáknak minden munkaállomásra fel kell telepíteniük egy kliens-programot, ami kérésre elküldi a hálózaton a számítógép monitorán látható képet.
A cégek tudtunk nélkül bármikor ránézhetnek, mi történik éppen számítógépünkön: látják, hogy éppen pasziánszozunk vagy valami tiltott weboldalt nézegetünk. Egyetlen kattintással "lefényképezhetik" a képernyőtartalmat, ami terhelő bizonyítékként, kinyomtatva pár perc elteltével főnökünk íróasztalára kerül.
Az új szoftverek révén csak otthon, saját számítógépünk előtt ülve érezhetjük biztonságban magunkat, a vállalat előtt semmi sem marad rejtve. Azok, akik hevesen tiltakoznak a megfigyelésnek ennyire nyilvánvaló és részletes formája ellen, azt mondják, az információs társadalom kiteljesedése magával hozta George Orwell rémálmát, a Nagy Testvér megszületését.
És végül a jövőről...
A munkahelyi megfigyelés idővel általánossá válik, azonban szigorúan szabályzott keretek közé fog szorulni. A munkavállalók álláskeresésnél nézni fogják, milyen szintű megfigyelésre számíthatnak leendő munkahelyükön, és ha tehetik, olyan vállalathoz szegődnek el, ahol munkaadójuk bizalommal viseltetik irántuk.
A jövő behálózott munkahelyein természetesen szűrni fogják a weboldalakat, nem lehet majd szexoldalakat nézegetni és tevét etetni, de lesz mód a kikapcsolódásra. A cégek fel fogják ismerni ugyanis, hogy hatékony munkát a dolgozóiktól csak akkor várhatnak el, ha ehhez megfelelő légkört és feltételeket teremtenek.
Michaleczky Péter