Informatikai Érdekegyeztető Fórum

Inforum

Magyar Informatikai Charta

Ez a dokumentum abból a célból született, hogy – összefoglalva a magyar informatikai szakma szempontjait – felhívja a figyelmet arra, a szakma szerint milyen elsődleges kormányzati, jogalkotó és társadalmi lépések szükségesek ahhoz, hogy Magyarország információs és technológiai, s így hosszú távra ható modernizációja felgyorsuljon, és a jövőben megvalósulhasson az információs társadalom.

Magyarország technológiai és gazdasági fejlettségét tekintve hátrányos helyzetben van az Európai Unió tagállamainak többségéhez képest. Az Európai Unió az innovációs képesség, a technológiai modernizáció és az információs társadalomra való felkészülés területén lemaradt az Amerikai Egyesült Államok mögött. Magyarország mindkét hátránnyal szembesül. Az EU hosszabb ideje foglalkozik az Információs Társadalom kérdésével, s ennek egyik legutóbbi látványos jele az „eEurope” dokumentum. Mindez sürgetővé teszi azt, hogy a magyar társadalom is szembenézzen ezzel a kérdéssel. Magyarországnak az EU kezdeményezéseihez csatlakoznia kell, de ennél is többet kell tennie: megőriznie relatív regionális versenyelőnyét és felzárkóznia az Európai Unióhoz, sőt nem egy szempontból az Egyesült Államokhoz is. A világméretű globalizálódás miatt azok az országok, amelyek nem képesek technológiailag, infrastruktúrában, képzettségben integrálódni, kiszorulnak a beruházási és munkaerőpiacról. Kormányzati stratégia, jogi rendezés és gazdasági-társadalmi informatikai programok nélkül az ország nem tud gazdaságilag felzárkózni.

Az elmúlt évtizedben több előkészítő tanulmány született az Információs Társadalom jelentette kihívásról és az arra adandó válaszok lehetőségeiről. Az informatikai szakma jelentős közreműködésével elkészült kormányzati, tudományos és egyéb szintű munkák mindeddig nem vezettek el az ezekre alapuló, a kormány által elfogadott, konkrét stratégiák és jogszabályok megszületéséig.

Ennek elősegítése érdekében fogalmazta meg az Informatikai Érdekegyeztető Fórum a Magyar Informatikai Chartát, azon kormányzati és társadalmi feladatokat, amelyeket az ország közép- és hosszú távú stratégiájának szempontjából szükségszerűen elvégzendőnek lát azért, hogy Magyarország mielőbb a fejlett, versenyképes és jóléti-információs társadalmak sorába lépjen. Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum és a magyar informatikai szakma támogatni kívánja a kormány és az Országgyűlés munkáját az Információs Társadalom megvalósításában, és e cél elérése érdekében együtt kíván működni a társadalom minden szereplőjével.

Az alábbi dokumentum összefoglaló javaslatok gyűjteménye, a kormányzatnak és az egész társadalomnak címzett rövid mondatok formájában. Nem kormányprogram, nem elméleti tanulmány. E dokumentum formájánál fogva nem törekedhetett a kérdéskör mélységben történő kifejtésére és az elért eredmények méltatására, hanem a gyakorlati feladatok széles körére, a magyar gazdaság és társadalom minden részét érintő, sürgető voltára hívja fel a figyelmet.

Célok

1.) Az informatika kormányzati prioritása

2.) Szolgáltató közigazgatás

3.) Versenyképes és modernizált gazdaság

4.) Az információs társadalomra felkészítő oktatás és továbbképzés

5.) Széles információs kultúra

6.) Az információk online hozzáférésének biztosítása

7.) A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának informatikai elősegítése

1.) Az informatika kormányzati prioritása

Kapjon kiemelt, központi kormányzati szerepet az informatika és az Információs Társadalom kérdésköre!

A Köztársaság Kormányának és Országgyűlésének foglalkoznia kell az ország technológiai modernizációjának kérdéseivel és az Információs Társadalom kihívásával. Történjen jelentős előrelépés az informatika felhasználásában! Az informatikával kapcsolatos tevékenységek koordinációja kerüljön egy felelős, legfelső szintű vezető kezébe! Meg kell születniük azon jogszabályoknak, amelyek elősegítik Magyarország csatlakozását a fejlett technológiákat széles körben használó országok szintjéhez, s biztosítják a fejlett technológiák jogi, erkölcsi, gazdasági és társadalmi szempontból biztonságos és kiterjedt használatát.

Példák

· Az eddig elkészült kormányzati és szakmai anyagok (Magyar Válasz, Tézisek stb.) nyomán készüljön el Magyarország elfogadott és folyamatosan frissített információs stratégiája, és szülessenek meg az ezekre ráépülő jogszabályok.

· Az informatikával kapcsolatos tevékenységek koordinációja kerüljön egy felelős, legfelső szintű vezető kezébe. Készítsék elő hosszú távon egy önálló, a jövő stratégiai kérdéseivel foglalkozó minisztérium felállítását, amely a kutatás-fejlesztés, az informatika, az információkezelés kérdéseiben illetékes.

· Szülessenek törvények – a digitális aláírásról szóló törvény nyomán – az elektronikus kereskedelemről, az állami információk online hozzáférhetőségéről, a kommunikáció és az információ jogáról.

· A KHVM példája nyomán és a jogalkotásról szóló törvény alapján az informatikát érintő jogszabályalkotásba más minisztériumok is vonják be a szakmai szervezeteket.

· Az Európai Unió gyakorlatának megfelelően ne születhessenek törvények, rendeletek a gyakorlati alkalmazhatóságot vizsgáló hatástanulmányok és annak feltárása nélkül, hogy a jogszabályok megfelelnek-e a modern kor és az Információs Társadalom követelményeinek.

· Készüljenek rendszeresen kimutatások arról, hogy az ország és a kormányzat mennyit költött informatikára.

2.) Szolgáltató közigazgatás

A közigazgatás használja fel az információs technológiák legújabb eredményeit az állampolgárok kiszolgálása érdekében, hogy Magyarországon is kialakuljon a szolgáltató állam modellje!

Szükséges, hogy mielőbb kialakuljon egy új, európai színvonalú közigazgatási modell. A kormányzat mutasson példát az Információs Társadalom kiépítésének kezdeményezőjeként! Meg kell teremteni az elektronikus tájékoztatás és kommunikáció törvényi és technikai alapjait. Ki kell építeni az online közigazgatást és adatbázis-rendszert. A kormányzati információkat közzé kell tenni online módon, így biztosítva az intézmények működésének átláthatóságát. Teremtődjék meg az állampolgárok tájékoztatásának feltételrendszere és a lehetőség arra, hogy a polgárok ezen a módon is kifejthessék véleményüket! Biztosítani kell a nem titkos, közpénzekből előálló, közérdekű adatok, információk és adatbázisok nyilvánosságát és elérését.

Példák

· A kormányintézmények, a Parlament, az önkormányzatok külső és belső kommunikációjában legyen egyenrangú az elektronikus dokumentumváltozat is.

· Legyen olyan egységes kormányzati Internet-hely, amelyre azonnal felkerülnek a hírek, események, döntések, határozatok. Legyen egy állandó elektronikus tájékoztató kormányzati csatorna.

· Tegyék szolgáltató jellegűvé a TB, az APEH, a kórházak, a művelődési és közösségi intézmények információs rendszereit.

· A közigazgatás és az állampolgárok kapcsolatában fejlesszék az elektronikus ügyintézés lehetőségét.

· Az önkormányzatok által publikált, a helyi közösségek életét meghatározó információk kerüljenek ki az internetre.

· Teremtsék meg a helyi önkormányzati rendszerek egymással való összekapcsolhatóságát.

3.) Versenyképes és modernizált gazdaság

Teremtődjön olyan gazdasági környezet, amely serkenti a fejlett technológiák, különösen az információs technológiák elterjedését és felhasználását a magyar gazdaság globális versenyképességének érdekében!

Kidolgozandó a magyar gazdaság tudásorientált stratégiája, különös tekintettel a lezajló technikai-gazdasági átalakulás információ központú folyamataira. Pénzügyi megoldásokkal is segíteni kell a kis- és közepes vállalkozásokat a modern technológiák meghonosításában, és kutatásfejlesztési tevékenységükben. Pénzügyi és jogi megoldásokkal támogatni kell a munkaadókat abban, hogy a munkavállalóik számára biztosítani tudják a korszerű technológiák megismerését és használatát. Fel kell gyorsítani a külföldi tőke beruházási tevékenységét különösen a magas szellemi értéket kívánó iparágakban. Le kell építeni minden olyan akadályt, amely a legújabb technológiák beáramlását és elterjedését akadályozza. Pénzügyi és jogi megoldásokkal támogatni kell az elektronikus tranzakciók, az elektronikus kereskedelem, az elektronikus kommunikáció gazdasági és társadalmi elterjedését. Támogatandó az otthonról történő munkavégzés. Kidolgozandók olyan kedvezményező rendszerek, amelyek a magyar tudásalapú vállalkozásokat külhoni piacok meghódításában segíthetik. Elérendő cél, hogy Magyarország a régió tudás- és informatikai iparának központja legyen.

Példák

· Szülessen modern gazdasági stratégiai terv, amely kiemelt módon számol az információs és kommunikációs technológiákkal és a hozzáadott szellemi értékteremtéssel.

· Kapjanak fokozott adókedvezményt azok a vállalatok, intézmények, amelyek támogatják munkavállalóik továbbképzését a modern technológiák területén, illetve a munkaadók biztosíthassanak a dolgozóik számára kedvező informatikai eszköz-beszerzéseket.

· Fokozottan támogassák az innovációs tevékenységet folytató magyar vállalkozásokat.

· Az informatikai eszközök amortizációs idejét rövidítsék le.

· Magyarország csatlakozzon a Singapore-i Egyezményhez.

· Kapjanak különleges elbánást a Magyarországon beruházó, legmodernebb technológiákat és kutatásfejlesztést meghonosító nemzetközi vállalatok, intézmények.

4.) Az információs társadalomra felkészítő oktatás és továbbképzés

Teremtődjön olyan oktatási struktúra, amely nemzetközileg is versenyképes tudással, informatikai és az idegen nyelvi jártassággal bocsátja ki az intézmények hallgatóit, és megteremti feltételeit a folyamatos ön- és továbbképzésnek!

Biztosítani kell az oktatás és képzés számára a legmodernebb eszközöket, az oktatás-tanulás folyamatához szükséges tartalmi elemeket, tananyagokat, tankönyveket, illetve ezek elektronikus formáit is, hogy azok az ország bármely pontján egyformán, minden diák és tanár számára rendelkezésre álljanak. Elérendő cél, hogy a középfokú oktatás végén minden fiatal készségszintű jártasságot szerezzen az információs eszközök kezelésében és azok felhasználási módjában. A felsőfokú diploma megszerzésének legyen alapkövetelménye az információs eszközök kezelésében való jártasság! Meg kell állítani a nemzetközileg is versenyképes informatikai felsőoktatás személyi feltételeinek ellehetetlenülését. A felnőttképzésnek, át- és továbbképzésnek tartalmaznia kell az információs eszközök használatának módját, és az EU-szabványok szerinti képesítések megszerzését. Támogatni kell a távoktatás online rendszereinek kiépítését. A tudásipar kialakításához szorgalmazni kell speciális tudás-, információs és kutatási bázisok kialakítását, innovációs, információs és hírközpontokat, vállalkozásokat, oktatási és non profit intézményeket, amelyek a jövő technológiáinak és tudásainak kutatásával és megvalósításával foglalkoznak.

Példák

· Minden diáknak, oktatási intézménynek Internet-kapcsolatot és e-mail címet.

· Erősítsék a SuliNet-Írisz programot.

· Fejlesszék tovább az NIIF hálózatot.

· Az érettségivel párhuzamosan a középfokú oktatás minden résztvevője szerezzen ECDL képesítést, a felsőfokú képzésben résztvevőknek az informatikai készség váljon alapkövetelménnyé.

· Erősítsék meg az igényeknek megfelelően az informatikai szakoktatást.

· Növekedjék a felsőfokú informatikusképzésre beiskolázható hallgatók száma, és javuljanak az oktatás személyi feltételei.

· Induljanak olyan programok, amelyek támogatják az állampolgárok felkészítését az Információs Társadalomra.

5.) Széles információs kultúra

Teremtődjön olyan kulturális környezet, amely serkenti az információs technológiák elterjedését és felhasználását az ismeretterjesztésben és a kultúrában!

Fel kell készíteni az állampolgárokat az elektronikus információs eszközök és rendszerek használatára. A szellemi termékek online terjesztésének támogatásával biztosítani kell a nemzeti tudáskincs elektronikus elosztási rendszereinek és publikálási feltételeinek javítását. Teremtődjön egyensúly a szerzői jogok, a reprográfiai díjfizetés és az adatbázisjog területén a társadalom hosszú távú érdekei figyelembevételével! A magyar tudásipar technológiai támogatásával elő kell segíteni a nyilvános elérésű magyar nyelvű információk tárának bővítését és az elért eredmények idegen nyelven történő elérhetőségét. A magyar kultúra kapjon méltó helyet a világ információs adattáraiban!

Példák

· A könyvtárak, levéltárak és egyéb közgyűjtemények állományát fokozatosan online módon is elérhetővé és szolgáltathatóvá kell tenni.

· Állami forrásból is támogatandó az online módon előállított tartalom kialakítása.

· Szülessenek meg olyan támogatási rendszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy az Internet-média felnőjön a többi társa mellé.

· Támogassák a magyar nyelvű, illetve Magyarországot bemutató idegen nyelvű Internet-oldalak megszületését.

6.) Az információk online hozzáférésének biztosítása

Az informatika eszközeivel is segítsék az információk elérésének és a társadalmi kommunikáció jogának érvényesítését!

Biztosítani kell az információk széles körű elérésének technikai és tartalmi feltételeit. Biztosítani kell az állampolgárok információ-elérési jogait. Támogatandó a helyi, civil, társadalmi, önkormányzati vagy más közcélú és magán információs rendszerek kiépítése és ezek összekapcsolása. Biztosítani kell a közpénzből fenntartott intézmények információelosztó és -szolgáltató szerepének erősítését. Meg kell teremteni a közcélú és nyilvános tartalomszolgáltatások pénzügyi alapjait, illetve társadalmi és állami ellenőrző rendszerét. Elő kell mozdítani az elektronikus média eljutását minden háztartásba és közösségi intézménybe. Támogatandóak olyan programok, amelyek a családok és kisközösségek kommunikációs és informatikai beruházásait segítik. Meg kell teremteni, hogy a telekommunikációs szolgáltatások igénybe vétele költségalapú és megfizethető legyen. Elősegítendő olyan központok kialakítása, ahol a polgárok igénybe vehetik a társadalmi és gazdasági kommunikációjukhoz szükséges eszközöket.

Példák

· Segítsék elő, hogy minden család, intézmény megfizethető Internet-kapcsolathoz jusson.

· Törvény mondja ki a kommunikáció és az információ elérésének jogát Magyarországon.

· Támogassák az önkormányzatok, közösségi szervezetek információközlő tevékenységét, adózási, támogatási és jogi eszközökkel.

· Erősítsék meg a fogyasztóvédelem szerepét a média- és telekommunikációs szolgáltatások területén.

· Segítsék elő, hogy csökkenjenek az Internet-elérés költségei, hosszú távon pedig határozzák meg milyen információk elérésének biztosítása kapcsolódik az állampolgári jogokhoz.

· Támogassák a Teleházak és a távmunka terjedését.

7.) A hátrányos helyzetűek integrációjának informatikai elősegítése

A hátrányos helyzetek kiegyenlítésére használják fel a kommunikációs és informatikai eszközök nyújtotta segítséget!

Állami és társadalmi programokkal és projektek támogatásával elősegítendő a távmunka informatikai és módszertani feltételrendszereinek kialakítása, a munkavállalásban hátrányos helyzetű állampolgárok, illetve a munkaadók felkészítése a követhető stratégiákra. Magyarország nem nélkülözheti azt a szellemi potenciált, amely a szervezett munkahelyeken kívül van (fizikailag sérült emberek, munkanélküliek, idős állampolgárok, gyes-en lévők).

Példák

· Dolgozzanak ki modern eszközök használatára épülő programokat a nem keresők számára is.

· Erősítsék meg a munkavállalók átképzésének programját.

· A hátrányos helyzetűek segítésével foglalkozó intézmények kapjanak prioritást az információs eszköz-beruházásokban.

· Biztosítsanak központi alapot a sérült és hátrányos helyzetű emberek informatikai eszközökkel történő ellátására, munkavállalási esélyeik növelése érdekében.

· Támogassák a fizikailag sérült emberek (vakok, siketek stb.) számítógép-használatát, illetve oktatását segítő eszközök és programok kialakítását.

· Szülessenek olyan központi kezdeményezések, amelyek a hátrányos helyzetűek informálását, információk továbbítását segíthetik.

Budapest, 1055, Kossuth tér 6-8.
Telefon: 302 72 11
Fax: 312 4684
e-mail: dombi.inforum@mtesz.hu