3. Az internet, mint hálózati erőforrás (a Seti@home-tól a peer-to-peer technológiákig) (2005-11-07, BME Internet, óravázlat)

Nyitó sztorik:

1. Az első próbálkozások 1988-ban történtek a DEC laboratóriumában, ahol számításigényes matematikai feladatok végzését bízták egyszerre több számítógépre (prímszám-keresés).
2. 1996 indult el a GIMPS projekt, melynek célja a következő legnagyobb prímszám megtalálása. A projekthez úgy lehet csatlakozni, hogy a megfelelő szoftver telepítésével a felhasználó felajánlja gépének szabad idejét a prímkereséshez szükséges számításokra. Az első hónapban 40 felhasználó és 50 számítógép csatlakozott a hálózathoz, ami hamar meg is hozta a gyümölcsét, mert egy évvel később Joel Armengaud gépén meglett az addig ismert legnagyobb prímszám.
3. 1997 márciusában a matematikai problémák elosztott hálózatokon történő megoldására szakosodott distributed.net beszállt az 56 bites titkosítási kulcs feltörésére tett kísérletbe. A kulcsot féléves munkával egy DESCHALL nevű internetes csapat fel is töri.
4. 1999 májusában elindul a földön kívüli értelmes élet nyomait kutató SETI@home. 2000 májusában a SETI@home túl van a kétmilliomodik felhasználón is. (A SETI a Földön kívüli értelmes élet keresésére irányuló projekt, rádiójelek után kutat az égen. Az arecibo-i rádióteleszkópból származó adatok feldolgozásához olyan szuperszámítógépre lenne szükség, mely messze meghaladja a jelenlegi technológiai fejlettségi szintet. A rendelkezésre álló adatokat azonban könnyen fel lehet szabdalni akkora darabokra, hogy feldolgozásukkal egy asztali számítógép is elboldogul. A SETI kutatóiban joggal fogalmazódott meg tehát az ötlet, hogy a munkátlanul zümmögő személyi számítógépek a repülő ablak-jelek helyett foglalkozhatnának evvel a feladattal is, képernyővédő gyanánt.)
5. A Napster egy peer-to-peer fájlcserélő szolgáltatás volt. Működésének az volt az alapja, hogy a többi felhasználó számára kereshetővé és elérhetővé teszi a gép merevlemezének egy vagy több mappáját. Ennek köszönhetően a helyben tárolt zeneszámok mindenki számára elérhetővé válnak. Jól látható, hogy a fájlcserélő hálózatok az elosztott hálózatok alesete, ahol csak a tárolókapacitás válik mindenki számára elérhetővé. A RIAA legyőzte a Napstert, de a küzdelem mind technológiai, mind jogi fronton tovább zajlik.

Érvek:

• Ellenérv a p2p rendszerekkel kapcsolatban: A file-cserélgetés és az ezt lehetővé tevő technológia, szoftverek, valamint hálózathasználat törvénytelen. Nincs bennük semmi értékes, vagy előremutató, csupán a „régi történet” megismétlődései, amikor haszonleső ingyenélők illegállis üzelmeikkel mások tisztességes munkáját lopják el.
• Felhasználók amellett érvelnek, hogy az „információ szabad akar lenni” és ők csupán ennek a követelésnek tesznek eleget. De nem tudni az információ mit is akar.

Sem a teljes korlátozást akaró előállítóknak, sem az ingyenességet célzó felhasználóknak nincs igazuk – de a szerzői és szellemi jog jelenleg hatalmas átalakulásban van és a szereplők közötti viszony is megbomlott. De a teljes tiltás nem tartható a megosztott rendszerek ellen:

• az ilyen hálózatok – szemben az előítéletes megállapítással – nem csak illegális file-cserélgetésre jók, hanem legálisan cserélhető file-okéra is,
• a hálózati erőforrás-megosztást nem lehet csupán a Napster-féle file-cserélgetésre redukálni, mint ahogy arra a nyitó sztorik is felhívták a figyelmet,
• mindenütt alkalmazható ez a hálózati működésmód, ahol az információáramlás, információ-megosztás, a számító-erő koncentrálása van a középpontban, ahol bitesíthető a matéria és a disztribúció a lelke a folyamatoknak (pl. Skype VoIP programja is ezen az elven működik).

Vitapontok

• Az erőforrás-megosztás tekinthető a klasszikus hálózati alapú működésmód lényegének. Az Internethez hasonló struktúrában működő rendszerek esetében az információ elosztása nem feltétlenül igényel központi pozícióban lévő szereplőt, az információáramlás egésze nem ellenőrizhető, nem megszüntethető a rendszer egészének a megszüntetése nélkül. Vagyis magából az Internet természetéből, keletkezéstörténetéből fakad, hogy ennek a forrásmegosztó működésmódnak előbb vagy utóbb kommerciális szinten is meg kellett jelennie. A meglepő az, hogy ennek az alkalmazásnak a megjelenésére a legnagyobb piaci szereplők egyáltalán nem készültek fel. Kérdés, hogy mikor ismerik ezt fel.
• Nem csak a szórakoztató-iparban és a kutatásban képzelhető el egy ilyen rendszer, hanem mint munka-és szervezeti modell tulajdonképpen bárhová átültethető, ahol számítógép-alapú, információ-elosztó tevékenységet folytatnak. A hálózatba kötött számítógépek az otthonról végzett munka, a távmunka hátterét is adhatják.
• ez felvet olyan problémákat is, amelyek általánosabb, tágabb értelemben is érdekesek lehetnek az erőforrás-megosztás számára, így például a biztonság kérdését. Minden rendszer potenciális veszélyforrás, mert:
• Sokkal nehezebb megoldani, hogy az információ ne kerüljön illetéktelen kezekbe, mintha nem lennének hálózatba kapcsolva a gépek.
• Kezelni kell az illetéktelen behatolókat, védelmi rendszereket kell beüzemelni.
• Kiszolgáltatja a gépeket a hálózat esetén sokkal gyakoribb számítógépes vírusfertőzéseknek, amelyek valószínűsége és előfordulása a hálózat összetettségével egyenes arányban növekszik.

Szumma: az erőforrás-megosztás elsősorban menedzselési és szervezési probléma

Szereplők (p2p file-cserélgetésre értelmezve):

• az információk és adatok előállítói, tulajdonosai, akik a „régi értelemben” a szerzői vagy szellemi tulajdonjoggal rendelkeznek
• tartalom-gyártók, így például a zeneipar, a filmgyárak
• forgalmazók és a könyvkiadók-kereskedők
• copyleft mozgalom
• felhasználók, vásárlók, fogyasztók
• illegális file-csereberélős cégek, szoftverfejlesztők
• bíróságok, jogászok, ügyvédek
• az egészből hasznot húzók: nyers CD és DVD gyártók, MP3 és DVD stb. lejátszó gyártók; internet szolgáltatók

Hogyan tovább?

• Jelenleg harmadik generációs p2p (BitTorrent – nem egyetlen célforrásból tölti le az adott file-t), ez adja a teljes netes forgalom harmadát.
• A szerzői jogok jelen formájukban nem képesek lépést tartani a változásokkal.
• A szerzők közvetlenül is eljuthatnak a közönségükhöz.
• P2p technológia elterjed más szoftverekben is.

Ajánlott irodalom:

Bodoky Tamás–Gerényi Gábor: A frekvencia halála? Műsorszórás vs. fájlcsere (in: A közszolgálat újrafogalmazása a digitális forradalom küszöbén, szerk. Csermely Ákos, Budapest 2005. A 2005-ös Internet Hungary konferencia tanulmánykötete)

http://seti.lap.hu/