10. Új trendek az e-kereskedelemben (2005-04-21, BME Internet, óravázlat)

Nyitó sztorik:

1. Apple: iPOD – egy legenda feltámadása és újjászületése (Apple Mac 1984, majd vesztes háború a PC-vel és MS-tal szemben; 2000-es évek: iPOD – aktív részvétel a zeneipar megújításában, a cég fokozatos feltörése: 2004 szept.: az elmúlt kilenc év legjobb negyedéve a bevételekben, több mint felerészben az iPOD eladásoknak köszönhetően: 530 millió dollár iPOD értékesítésből, egy év alatt 2 millió(!) darab eladása).
2. Webvan: 1996-ban alapították, cél a világ legnagyobb internetes sarki-fűszerüzletét megcsinálni – dőlt a befektetői pénz, amiből hatalmas logisztikai beruházások zajlottak (teherautó-flotta, raktárok…). Csőd: 2001 július: a kis boltok egy telefonnal és egy kifutófiúval versenyképesebbek voltak a vásárlási szokásaikat nehezen feladó fogyasztóknál.
3. Everquest: 1999-ben induló hálózati játék (Sony), több százezer rendszeres játékos, a program megvásárlása mellett havi tagsági díjat is kell fizetni. De a legfurcsább, hogy maguk a karakterek és egyes eszközeik (fegyverek, amulettek stb.) a játékon kívül pl. az eBay-en keresztül cserélnek gazdát!

Érvek:

I. Eső kiindulópont a gazdasági környezet:

• mikroszint: a fogyasztás átalakulása – az egyéni szokások változása-változatlansága,
• mezoszint: a cégek átváltozása,
• makroszint: az iparágak átsrukturálódása,
• metaszint: kultúraváltás, mint a változások eredője (Gutenberg-galaxisából Castells világába: globális információs kapitalizmus, real time gazdaság, hálózati logika, a vezetés és a szervezet forradalma: hálózat-vállalkozások és a flexibilis termelés)
• Szumma: az új gazdaság kialakulása
• mag: ICT-gyártás, B2B, B2C,
• hálózati vállalkozások,
• az egész gazdaságban szétterjedő ICT, szervezeti újítások,
• új gazdasági környezet.

II. Második kiindulópont: atom- és bit alapú világok:

• Atom alapú termékek és kereskedelmük:
• Pl. bányászat, mezőgazdaság, gépipar, vegyipar…
• nyersanyag-és szerszámigényes, munkaerő-specifikus,
• fizikai megmunkálás/kontaktus,
• logisztika (gyártósortól a polcokig)…
• kereskedelmi értéklánc és üzleti modellek hagyományosan kifinomultak,
• termék immanens természete: egy termék egyszerre csak egy helyen tud lenni, korlátozott reprodukálhatóság.
• Bit alapú termékek:
• Pl. szoftvergyártás, online zeneletöltés, e-könyv kereskedelem…
• humán erőforrás és IKT-eszköz igényes,
• nincs fizikai kontaktus a nyersanyaggal, tudás-és információ alapú műveletek,
• online térben zajló tranzakciók,
• termék immanens természete: szinte ugyanaz a minőségű termék egyszerre több helyen is tud lenni, egyszerű reprodukálhatóság.
• Kizárólagos és kevert struktúrák:
• Kereskedelem az atom-alapú világban: megszokott, hagyományos, de átalakulófélben.
• Kereskedelem a bit alapú világban: új, kikristályosodás közbeni, próbálkozások a hagyományos szabályok átvételére.
• Kevert1: atom alapú termékek „bit-szerű” értékesítése (pl. online boltok: élelmiszer-, pizza-, számítógép- vagy könyvértékesítés stb.).
• Kevert2: bit alapú termékek „atom-szerű” értékesítése (pl. dobozos szoftver, CD, könyv).

Vitakérdések

• Lehetséges-e a hagyományos kereskedelmi szabályok maradéktalan átvitele az új környezetre?
• Mikro-fizetés, mint fenntartható üzleti modell?
• Mi lesz a fogyasztók bizalom- és biztonságérzetével, amely alapja az elektronikus tranzakcióknak? (pl. egy hagyományos termék nem kipróbálható, nem megfogható, nem felpróbálható; nem lehet rögtön elvinni; a fizetésnél nem lehet személyesen kontrollálni a helyzetet.)

Szereplők:

• Állam: ellenőrző-szabályozó, vállalkozó, gazdaság-támogató
• Terméket előállító vállalatok-cégek
• Szállítmányozók
• Raktározók
• Kis-és nagykereskedők
• Reklámozók
• Fogyasztók
• Fogyasztóvédők

Hogyan tovább?

Képes-e egymás mellett megmaradni az atom-alapú és a bit alapú világ? Léteznek-e sikeres „kevert” üzleti modellek? (Pl. Amazon e-könyve).

A nagy sebességű internetezés megváltoztatja-e a kereskedelmet?

Mennyire gyorsan képesek megváltozni a fogyasztói szokások?

Sikerül-e útját állni a bit alapú termékek peer-to-peer alapú, a gyártót kizáró csereberéjének, ami nem generál bevételt viszont elveszi a teret a kereskedelemtől?

Ajánlott irodalom:

Bőgel György (2005): Szálak ha összefutnak (Blog-bejegyzés, 2005. április 18, hétfő, http://www.kfki.com/hu/blog.php)

Rab Árpád (2004): MMORPG – kutatóként (in: INFINIT Hírlevél, 2004. december 9., http://www.ittk.hu/infinit/2004/1209/, ha a link nem működne, kattints ide)

A virtuális világok polgárai több GDP-t termelnének, mint Namíbia? (in: INFINIT Hírlevél, 2004. augusztus 26., http://www.ittk.hu/infinit/2004/0826/index1.html, ha a link nem működne, kattints ide)

Pintér Róbert (2004): Az „új gazdaság” és fejlesztésének kontextusa Magyarországon (in: A magyar információs társadalom fejlesztésének wilsoni szempontú elemzése Szociológia PhD értekezés, első, ábrák nélküli verzió, 2004. június 10., 77-96, http://www.artefaktum.hu/pinter_PhD_v1.pdf)

Nicholas Negroponte (2002): Digitális létezés (Typotex Kiadó, Budapest)