05. Ellenőrzés, megfigyelés, felügyelet és
privacy (2006-11-15, BME Internet, óravázlat)
Nyitó sztorik:
ECHELON rendszer: angolszász próbálkozás minden információ
összegyűjtésére (Horváth cikk).
A PATRIOT törvény és az internet lehallgatása (Battelle
fejezet)
A Google tudja, hogy hol laksz (Battelle fejezet)
Kína és a nagy internetes tűzfal (Battelle fejezet)
Orwell víziójának modernkori kiadása: lehetséges-e az 1984
totális állama a jövőben.
Érvek pro és
kontra:
- Lehallgatnak
minket: minden kommunikációnkat, így telefonhívásainkat, fax-üzeneteinket,
e-mail-jeinket… összegyűjtik és elemzik.
- Profilt
készítenek rólunk: mindezeket az összegyűjtött információkat
felhasználva és elektronikusan egymás mellé rendelve az egyes
egyénekhez kapcsolódó profilok alakulnak ki, ahol a
bankkártya-információk, a megtekintett weboldalak… révén egy elég átfogó
kép alakítható ki rólunk, mit szeretünk, hogyan élünk, mit vásárlunk stb.
- Mindez
felhasználható ellenünk, ha ellopják az adatainkat, így a
bankkártya-számunkat vagy bármely személyes adatunkat, amelyek egyre
gyakrabban forognak, hiszen elég sok tranzakcióhoz szükség van rájuk.
- Ez
végső esetben elvezethet oda, hogy akár, a sci-fi filmekbe illő módon,
identitásunk felett is átvehetik az ellenőrzést, kiiktathatnak minket a
nyilvántartó rendszerekből, vagy átírhatják azokat, teljesen védtelenné
téve az ennek kitett személyeket.
- A
megalapozatlan félelmek összekeverednek a jogos fenntartásokkal. A valós
veszélyek – mint a megfigyelhetőség – létezése ugyanis nem jelentik azt,
hogy a legvérmesebb víziók is valóra válnának.
- Az, hogy
mi válhat valósággá leginkább rajtunk – embereken, polgárokon – múlik.
- Tehát,
bár lehallgatnak minket, de ez ellen lehet, sőt kell is védekezni:
törvényi garanciákkal, technológiai megoldásokkal (Fekete cikk).
- A
totális megfigyelés ellen hat a civil ellenállás és társadalmi
felháborodás, valamint az is, hogy az új rendszerek annyi információt
gyűjtenek, amit képtelenség feldolgozni.
Viszont a Nagy Testvére helyett jelen vannak a Kis
Testvérek, cégek, amelyek adatokat gyűjtenek rólunk, munkaadók, akik beleolvasnak
a levelezésünkbe (Michaleczky cikk).
Végeredményben a megfigyelésre alkalmas technológia
szétterjed a társadalomban, mindenki megfigyelhet mindenkit. Ez azt jelenti,
hogy bár nincs államilag összpontosított, diktatúrával fenyegető totális ellenőrzés,
de az ellenőrzés, a kontroll lehetősége sokkal inkább jelen van a mai
demokratikus társadalmakban, mint korábban.
Szereplőtérkép:
- Állam:
részben meghozza az erre vonatkozó szabályokat, részben alkalmazza azokat,
részben az alanya a maga által meghozott szabályoknak, mint a legnagyobb
szervezett apparátus, amely megfigyelést, ellenőrzéseket végez.
Valamelyest összekeverednek tehát a törvényhozó, igazságszolgáltató, és
végrehajtó hatalmi ágak. Ebből fakadóan előfordulhatnak
érdek-összeütközések is.
- Lehallgatók,
ellenőrzők, megfigyelők (állami ügynökségek és magán kezdeményezésre
felálló hálózatok, megrendelésre megfigyelők): míg korábban elsősorban az
állam volt a legnagyobb megfigyelő ma már mindenki számára elérhető az
ilyen célokat szolgáló technológia, ami szétterjed a társadalom egészében.
Az állami megfigyelés történetileg erősebben szabályozott és ellenőrzött,
mint az újonnan megjelenő magáncélú aktivitás. Ezeket azonban – így
például az egyre gyakoribb munkahelyi megfigyelést is – szabályozni fogják
a jövőben.
- Cégek:
titkosítók, lehallgatottak (kárvallottak), munkaadó megfigyelők.
Javarészben az egyszerű felhasználókkal azonosak, részben azonban
megrendelői, kárvallottjai a megfigyelésnek, illetve kis részben gyártói
az ilyen technológiáknak vagy részesei az ide kapcsolódó gazdaságnak (pl.
őrző-védő cégek, magánnyomozók). Egyre inkább kulcs pozícióba kerülnek a
technológiai piacon, illetve a megfigyelések kivitelezésében.
- Civil
szervezetek: A legtöbb esetben a civil szféra a szólásszabadság határait
védi, fontos szereplők az állami és újabban a gazdasági szereplők részéről
tapasztalható túlkapásokkal szemben. Kanalizálják a közvéleményt,
felerősítik a társadalmi hangokat – ami így esetleg az ellenőrzés pártján
is lehet, mint ahogy a későbbiekben látni fogjuk.
- Média,
újságírók: a watchdog szerep miatt középpontban vannak a törvénytelen
eszközök használata elleni fellépésben, ugyanakkor előfordulhat, hogy
maguk is alkalmaznak ilyen módón megszerzett információkat.
- Hackerek,
crackerek, adatvédelmi szakértők, jogászok: az adatvédelem körül kialakuló
egyre nagyobb iparág szakemberei. Egy részük aktívan fellép a jobb
rendszerek, a szólásszabadság és önrendelkezés mellett, az
ellenőrzés-megfigyelés ellen (pl. hackerek), más részük az ilyen
rendszerek feltöréséből és adatok ellopásából tartja fenn magát
(crackerek). Java részük azonban olyan szakember, aki piaci alapon
tanácsot ad, segédkezik a különböző szereplőknek.
- Egyszerű
felhasználók: a legtöbb szereplő ide (is) sorolható. Szenvedő alanyai a
megfigyelésnek, ellenőrzésnek – küzdenek az ellen, gyakrabban
technológiai, esetenként jogi eszközökkel. Sokszor azonban nem tartják
valós fenyegetésnek, hogy megfigyelik vagy ellenőrzik őket, sokkal inkább
tartanak az adataik elvesztésétől, vírusoktól, esetleges elektronikus
betörésektől.
Hogyan tovább?
- A
jövőt meghatározó alapkérdés, hogy a bizonytalan ideig, a pontos ellenség
hiányában folyó terror-ellenes háború nem jelenti-e azt, hogy
végérvényesen bezárkózunk, és hogy a világ sokkal inkább ellenőrzötté
válik?
- A
legutóbbi időkig a legtöbb szereplő aktívan elutasította a megfigyelő,
ellenőrző rendszerek széleskörű, nem kifejezetten célzott, hanem preventív
használatát, amikor mindent összegyűjtenek különösebb gyanú vagy indok
nélkül. Vagyis pl. nem nézték jó szemmel az Echelon rendszer használatát.
Ez azonban némiképp változni látszik az aktívabb terrorizmus hatására,
mindez a szereplők közötti viszonyok változó trendjeire mutat rá.
Ajánlott irodalom:
Battelle, John (2006): A keresés,
a magánélet szentsége, a kormány és a gonosz (in: Battelle, John: Keress –
Hogyan alakítja át kultúránkat, üzleti életünket a Google és az internetes
keresés, HVG Könyvek, Budapest, 2006, 163-182)
Bodoky Tamás (2002) Már itthon is
lehallgatható az Internet. Rejtélyes berendezéseket telepített a
Nemzetbiztonság a szolgáltatóknál (in: Index. 2002. március 28 http://index.hu/tech/jog/orwell1/,
ha a link már nem működik, kattints
ide)
Fekete László (2002): Szabadság, jog és szabályozás a kibertérben
(in: Replika 47-48.)
Horváth Lajos (2002): A világ
legnagyobb fülei… (in: Rádiótechnika Évkönyv, 2002, http://www.vilagvevo.radio.hu/adasok/22/echelon.htm,
ha a link már nem működik, kattints ide)
Michaleczky Péter (2000): A Nagy Testvér már a
munkahelyen is figyel minket (in: Origo, 2000. október 19.)