05. Ellenőrzés, megfigyelés, felügyelet és privacy (2006-11-15, BME Internet, óravázlat)

Nyitó sztorik:

ECHELON rendszer: angolszász próbálkozás minden információ összegyűjtésére (Horváth cikk).

A PATRIOT törvény és az internet lehallgatása (Battelle fejezet)

A Google tudja, hogy hol laksz (Battelle fejezet)

Kína és a nagy internetes tűzfal (Battelle fejezet)

Orwell víziójának modernkori kiadása: lehetséges-e az 1984 totális állama a jövőben.

Érvek pro és kontra:

• Lehallgatnak minket: minden kommunikációnkat, így telefonhívásainkat, fax-üzeneteinket, e-mail-jeinket… összegyűjtik és elemzik.
• Profilt készítenek rólunk: mindezeket az összegyűjtött információkat felhasználva és elektronikusan egymás mellé rendelve az egyes egyénekhez kapcsolódó profilok alakulnak ki, ahol a bankkártya-információk, a megtekintett weboldalak… révén egy elég átfogó kép alakítható ki rólunk, mit szeretünk, hogyan élünk, mit vásárlunk stb.
• Mindez felhasználható ellenünk, ha ellopják az adatainkat, így a bankkártya-számunkat vagy bármely személyes adatunkat, amelyek egyre gyakrabban forognak, hiszen elég sok tranzakcióhoz szükség van rájuk.
• Ez végső esetben elvezethet oda, hogy akár, a sci-fi filmekbe illő módon, identitásunk felett is átvehetik az ellenőrzést, kiiktathatnak minket a nyilvántartó rendszerekből, vagy átírhatják azokat, teljesen védtelenné téve az ennek kitett személyeket.

• A megalapozatlan félelmek összekeverednek a jogos fenntartásokkal. A valós veszélyek – mint a megfigyelhetőség – létezése ugyanis nem jelentik azt, hogy a legvérmesebb víziók is valóra válnának.
• Az, hogy mi válhat valósággá leginkább rajtunk – embereken, polgárokon – múlik.
• Tehát, bár lehallgatnak minket, de ez ellen lehet, sőt kell is védekezni: törvényi garanciákkal, technológiai megoldásokkal (Fekete cikk).
• A totális megfigyelés ellen hat a civil ellenállás és társadalmi felháborodás, valamint az is, hogy az új rendszerek annyi információt gyűjtenek, amit képtelenség feldolgozni.

Viszont a Nagy Testvére helyett jelen vannak a Kis Testvérek, cégek, amelyek adatokat gyűjtenek rólunk, munkaadók, akik beleolvasnak a levelezésünkbe (Michaleczky cikk).

Végeredményben a megfigyelésre alkalmas technológia szétterjed a társadalomban, mindenki megfigyelhet mindenkit. Ez azt jelenti, hogy bár nincs államilag összpontosított, diktatúrával fenyegető totális ellenőrzés, de az ellenőrzés, a kontroll lehetősége sokkal inkább jelen van a mai demokratikus társadalmakban, mint korábban.

Szereplőtérkép:

• Állam: részben meghozza az erre vonatkozó szabályokat, részben alkalmazza azokat, részben az alanya a maga által meghozott szabályoknak, mint a legnagyobb szervezett apparátus, amely megfigyelést, ellenőrzéseket végez. Valamelyest összekeverednek tehát a törvényhozó, igazságszolgáltató, és végrehajtó hatalmi ágak. Ebből fakadóan előfordulhatnak érdek-összeütközések is.
• Lehallgatók, ellenőrzők, megfigyelők (állami ügynökségek és magán kezdeményezésre felálló hálózatok, megrendelésre megfigyelők): míg korábban elsősorban az állam volt a legnagyobb megfigyelő ma már mindenki számára elérhető az ilyen célokat szolgáló technológia, ami szétterjed a társadalom egészében. Az állami megfigyelés történetileg erősebben szabályozott és ellenőrzött, mint az újonnan megjelenő magáncélú aktivitás. Ezeket azonban – így például az egyre gyakoribb munkahelyi megfigyelést is – szabályozni fogják a jövőben.
• Cégek: titkosítók, lehallgatottak (kárvallottak), munkaadó megfigyelők. Javarészben az egyszerű felhasználókkal azonosak, részben azonban megrendelői, kárvallottjai a megfigyelésnek, illetve kis részben gyártói az ilyen technológiáknak vagy részesei az ide kapcsolódó gazdaságnak (pl. őrző-védő cégek, magánnyomozók). Egyre inkább kulcs pozícióba kerülnek a technológiai piacon, illetve a megfigyelések kivitelezésében.
• Civil szervezetek: A legtöbb esetben a civil szféra a szólásszabadság határait védi, fontos szereplők az állami és újabban a gazdasági szereplők részéről tapasztalható túlkapásokkal szemben. Kanalizálják a közvéleményt, felerősítik a társadalmi hangokat – ami így esetleg az ellenőrzés pártján is lehet, mint ahogy a későbbiekben látni fogjuk.
• Média, újságírók: a watchdog szerep miatt középpontban vannak a törvénytelen eszközök használata elleni fellépésben, ugyanakkor előfordulhat, hogy maguk is alkalmaznak ilyen módón megszerzett információkat.
• Hackerek, crackerek, adatvédelmi szakértők, jogászok: az adatvédelem körül kialakuló egyre nagyobb iparág szakemberei. Egy részük aktívan fellép a jobb rendszerek, a szólásszabadság és önrendelkezés mellett, az ellenőrzés-megfigyelés ellen (pl. hackerek), más részük az ilyen rendszerek feltöréséből és adatok ellopásából tartja fenn magát (crackerek). Java részük azonban olyan szakember, aki piaci alapon tanácsot ad, segédkezik a különböző szereplőknek.
• Egyszerű felhasználók: a legtöbb szereplő ide (is) sorolható. Szenvedő alanyai a megfigyelésnek, ellenőrzésnek – küzdenek az ellen, gyakrabban technológiai, esetenként jogi eszközökkel. Sokszor azonban nem tartják valós fenyegetésnek, hogy megfigyelik vagy ellenőrzik őket, sokkal inkább tartanak az adataik elvesztésétől, vírusoktól, esetleges elektronikus betörésektől.

Hogyan tovább?

• A jövőt meghatározó alapkérdés, hogy a bizonytalan ideig, a pontos ellenség hiányában folyó terror-ellenes háború nem jelenti-e azt, hogy végérvényesen bezárkózunk, és hogy a világ sokkal inkább ellenőrzötté válik?
• A legutóbbi időkig a legtöbb szereplő aktívan elutasította a megfigyelő, ellenőrző rendszerek széleskörű, nem kifejezetten célzott, hanem preventív használatát, amikor mindent összegyűjtenek különösebb gyanú vagy indok nélkül. Vagyis pl. nem nézték jó szemmel az Echelon rendszer használatát. Ez azonban némiképp változni látszik az aktívabb terrorizmus hatására, mindez a szereplők közötti viszonyok változó trendjeire mutat rá.

Ajánlott irodalom:

Battelle, John (2006): A keresés, a magánélet szentsége, a kormány és a gonosz (in: Battelle, John: Keress – Hogyan alakítja át kultúránkat, üzleti életünket a Google és az internetes keresés, HVG Könyvek, Budapest, 2006, 163-182)

Bodoky Tamás (2002) Már itthon is lehallgatható az Internet. Rejtélyes berendezéseket telepített a Nemzetbiztonság a szolgáltatóknál (in: Index. 2002. március 28 http://index.hu/tech/jog/orwell1/, ha a link már nem működik, kattints ide)

Fekete László (2002): Szabadság, jog és szabályozás a kibertérben (in: Replika 47-48.)

Horváth Lajos (2002): A világ legnagyobb fülei… (in: Rádiótechnika Évkönyv, 2002, http://www.vilagvevo.radio.hu/adasok/22/echelon.htm, ha a link már nem működik, kattints ide)

Michaleczky Péter (2000): A Nagy Testvér már a munkahelyen is figyel minket (in: Origo, 2000. október 19.)