Vallásháború az Interneten - a kínai Falun Gong szekta
ellen indított háború kiterjedt az Internetre
A kínai kormány
propaganda-hadjárata, amelyet a Falun Gong meditatív szekta alapítói ellen
folytat, elérte az Internetet. A kínai hatóságok olyan nem-kínai - külföldi,
fõként amerikai - oldalakat próbálnak meg feltörni, amelyek támogatják a
szekta mûködését.
A kínai Web site-okat -
amelyeken a (kínai) felhasználók biztosíthatták támogatásukról a szekta
alapítóit - hamar kiiktatta az ellenõrzést gyakorló kínai kormány,
párhuzamosan azzal, hogy deklarálták, a Falun Gong egy illegális csoport, és
olyan, átfogó propaganda hadjáratot indítottak mûködése
ellehetetlenítésére a médiában, felhasználva a televízió és a sajtó eszközeit,
amely során saját szájuk íze szerint mutatták be a szektát.
De a Kínán kívüli hostok
ellenõrzésével meggyûlt a bajuk, mivel azok nem kötelesek a kínai
törvényeket és a kínai hivatalos akaratot figyelembe venni. Ezen oldalak
mûködését így technikailag próbálják meggátolni - állítják egybehangzóan
az oldalakat üzemeltetõ webmesterek. Bob McWee például - a Falun
Gong szekta Missouriban lakó követõje - az AP hírügynökségnek
nyilatkozva elmondta, hogy az oldalát (http://www.falunusa.net)
ért támadás nyomai elvezetnek a kínai kormányig. Egy ilyen támadás nem
feltétlen jelenti az oldal 'meghackelését', csupán lehetetlenné teszi az oldal
elérését mások számára azzal, hogy folyamatosan elárasztja a saját kéréseivel.
A McWee oldalát ért támadás pekingi telefonszámot használó
Internetcímrõl indult, amely az AP információi szerint bizonyíthatóan a
Kínai Védelmi Minisztérium Internetet Felügyelõ Hivatalának (Internet
Monitoring Bureau of the Public Security Ministry) a telefonszáma.
Más médiahírek kanadai és
brit forrásokra hivatkoznak, ahol szintén megpróbálták a site-okat tartalmazó
szervereket túlterhelni. Az Ontarioban székelõ Bestnet Internet névre
hallgató szolgáltató beszámolt egy Falun Gong anyagoknak helyet adó oldalának a
megtámadásáról. Az attak 'végrehajtói' a pekingi Beijing Application Institute
for Information Technology, illetve az Information Center of Xin An Beijing
volt.
Ahogy a szavak háborúja a
különbözõ csoportok között egyre inkább fokozódott, a külföldi hostok
kínai és angol nyelven közölték a szekta vezetõjének, Li Hongzhinak
az üzeneteit, és cikkeket adtak közre, amelyek ismertették a Falun Gong
nézõpontját és terjesztették a tanításait, amely sajátos keveréke a
meditációnak, a légzõ-gyakorlatoknak, a buddhizmusnak, és támogatja a
'tiszta' életvitelt.
Ezenközben a kínai
kormány sem volt tétlen, kiterjesztette a propaganda háborút az Internetre,
speciális Web site-ot indított "A Falun Gong megtévesztéseinek
leleplezése, az emberek jól-létének megóvása" címmel. Az oldal a china.com
portálon kereshetõ, amelynek a hivatalos állami hírügynökség, a Xinhua a
többségi tulajdonosa (http://ppflg.china.com.cn).
Ez az oldal is olvasható mind angol, mind kínai nyelven, célja hiteltelenné
tenni és lejáratni a szektát, megerõsíteni a kétkedõket.
Végeredményben az
ilyenfajta információs támadások nem ritkák az Internet világában - állapítja
meg végül a Newsbytes. Átpolitizálódó kérdéseknél gyakran öltenek tömeges
formát, nyernek hivatalos támogatást. Ebben az évben például a belgrádi kínai
nagykövetség amerikai lebombázásakor az amerikai hivatalos Internet
kormányoldalakat érte 'információs viszontcsapás'.
Ha mélyebben
belegondolunk a Falun Gong szektát körülölelõ információs
határvillongások kérdésébe érdekes következtetésekre juthatunk.
Legelõször is, muszáj leszögezni, hogy bizonyos szempontból ez az írás
is az információs háború részét képezi. A nyugati közlõk - és
végeredményben az INFINIT Mûhely is - leteszik a virtuális garast a Falun
Gong ("a jók") mellett, miközben elítélik a kínai hivatalosságokat ("a
gonoszok"). Lényegében a mi meggyõzésünkrõl is szól a dolog:
mivel az információs hadviselés következtében az említett oldalak túlterheltek,
ezért nem tudjuk ellenõrizni az információk hitelességét. A nyugati
hírforrások is lehetnek egyoldalúak, manipulatívak és propagandisztikusak.
Ezt figyelembe véve
vonjuk le az ügy 'kézenfekvõ' tanulságait. A legfontosabb tanulság, ami
már-már tételszámba megy, hogy a globalizálódó információs társadalomban a
nemzeti államoknak egyre kisebb ellenõrzõ-szabályozó hatásuk van
a jelenségvilágok egészére. Állampolgáraik manipulációja például a hagyományos
sajtón túl egyéb eszközöket is kíván, amelyek felett a teljes ellenõrzés,
lévén államhatárokon kívül esnek, nem lehetséges. Mivel a nyilvánosság nem
tartja be az államhatárokat, az állam 'információs szuverenitása' sérül.
További konklúzió, hogy
ismét az athéni forgatókönyv és az orwelli forgatókönyv összecsapását láthatjuk
(lásd: A teheráni
mobiltelefonok forradalmi vívmányai; INFINIT, július 15.). Az orwelli
forgatókönyv feltételezése - mely a "Big Brother is watching you", a
Nagy Testvér figyel téged rúgójára jár és a technika ártalmas felhasználását
hangoztatja - ezúttal is cáfolódni látszik: az államhatalom defenzívába kerül
az új technikát ügyesen használó (külföldi) állampolgárok követeléseivel
szemben, ahelyett, hogy még nagyobb kontrollra tenne szert, a technikai
eszközök révén. "A ferdeszemû Nagy Testvér figyel téged" -
mondhatnánk ebben az esetben enyhe(?) rasszista éllel. Az
ellenõrzõ állam kontrolláló képessége csökken, egyelõre
azoknak van igazuk, akik a mostani ügyben a technika demokratizáló hatását
tartják elsõdlegesnek.
Levonhatjuk azt a
következtetést is, hogy ideje a hadviselés fogalmait újraírni az új korszak
kapcsán. Nagy Péter meg is tette Az információs hadviselés - A nemzetközi
kapcsolatok új dimenziója az információs korszakban címû
tanulmányában (in Neumann Jánostól az Internetig, szerk. Z. Karvalics László,
Napvilág Kiadó, 1999, 97-137 pp.), amit mindenkinek ajánlunk figyelmébe. Az
õ tipizálási rendszerében a fenti eset a hacker-háborúk közé tartozik,
amikor is katonai és polgári információs rendszereket támadnak a háborúzó
felek.
Legvégül pedig ne
feledjük el kiemelni, hogy az új vallásosság egy tipikus jelenségével állunk
szemben, amikor egy alapvetõen keleti tanításokon és évezredes
bölcsességeken alapuló szektát nyugati elterjedtsége és elismertsége segít hozzá
a nyilvánossághoz és remélhetõleg a túléléshez. A lelkiismereti és
vallásszabadság a nyugati kultúra szerint alapvetõ emberi jog, amivel az
ezredvég közeledtével egyre több ember kíván élni, és nagyon sokan másként.
A fõbb Falun Gong
Web site-ok:
http://www.uidaho.edu/student_orgs/falun/eng/flg.htm
http://www.stanford.edu/group/falun/intro.html
http://www.nottingham.ac.uk/~lazlis/falun.html
A http://www.newsbytes.com/pubNews/99/134195.html
Martyn Williams, Newsbytes
nyomán Pintér
Róbert, robesz@ludens.elte.hu
Forrás: http://www.ittk.hu/infinit/0805/index.html